Az Európai Unió Közel-Kelettel kapcsolatos stratégiája

Az Európai Unió Közel-Kelettel kapcsolatos stratégiája
2020-02-27 KKI
2020. február 24-én került sor a Külügyi és Külgazdasági Intézetben a Budapesti Francia Intézet közreműködésével „Az Európai Unió közel-keleti stratégiája” című kerekasztal-beszélgetésre. A rendezvény az Unió térségre vonatkozó külpolitikájának értékelésére és az egységes fellépéssel kapcsolatos kihívásokra fókuszált.

Didier Billion, a francia Nemzetközi Stratégiák és Kapcsolatok Intézet (IRIS) igazgatóhelyettese előadásában amellett érvelt, hogy az Európai Unió közel-keleti külpolitikájának olyan elvekre kell épülnie, mint a multilateralizmus és a nemzetközi jog univerzális alkalmazása. A szakértő az 1995-ben indított barcelonai folyamat revitalizálásának fontosságát hangsúlyozta, amely lehetőséget teremtene egy átfogó és kézzelfogható európai fellépés érvényesítésére, valamint segítene fejleszteni az euro-mediterrán kapcsolatokat. Megjegyezte továbbá, hogy bár az Európai Unió retorikájában jelentős szerepet szán magának a térségben, a konszenzus és a közös álláspont kialakítása nehézségekbe ütközik a tagállamok történelmi okokból eredően eltérő Közel-Kelet stratégiája következtében.

Budai János ny. nagykövet, Magyarország volt Szíria-koordinátora a Közel-Kelet vonatkozásában olyan feszültségekre hívta fel a figyelmet, amelyek az Egyesült Államok kivonulásából, Oroszország biztonsági és gazdasági indíttatású térnyeréséből és annak az orosz-amerikai kapcsolatokra való hatásából, az orosz-iráni és orosz-izraeli együttműködés párhuzamos erősítéséből, az Egyesült Államoknak az iráni nukleáris megállapodásból (JCPOA) való kilépéséből vagy éppen Törökország egyensúlyozó törekvéseiből erednek. A volt nagykövet álláspontja, hogy az Európai Unió közel-keleti külpolitikájának gazdasági és politikai érdekeket is tükröznie kell.

A rendezvény második felében az előadók a moderátor, Szalai Máté és a közönség kérdéseire válaszoltak, amelyek többek között érintették a bukott államiság és a nem-állami szereplőkkel való együttműködés lehetőségét, az iráni választásokat, az Iszlám Állam törekvéseinek kérdését, vagy a palesztin-izraeli helyzetet.