Az európai védelempolitika jövője: stratégiai hitelesség felépítése

Az európai védelempolitika jövője: stratégiai hitelesség felépítése
2019-11-14 KKI
A Külügyi és Külgazdasági Intézet november 5-én nemzetközi konferenciának adott otthont az európai védelmi kezdeményezésekről és az európai biztonságpolitikai együttműködés jövőjéről. A széleskörű érdeklődést övező esemény lehetőséget adott arra, hogy különböző EU- és nem EU-tagállamokból érkezett elismert szakértők segítségével különböző nemzeti szempontok kerüljenek felszínre az európai stratégiai autonómia jelentéséről, és az európai védelmi együttműködés elmélyítése előtt álló kihívásokról.

Ugrósdy Márton, a KKI igazgatója nyitotta meg az eseményt, amelyet Sztáray Péter, biztonságpolitikáért felelős államtitkár bevezető előadása követett. Az államtitkár úr kiemelte, hogy komoly kihívások előtt áll a transzatlanti együttműködés, ami nem kizárólag gazdasági, hanem politikai természetű is. Hangsúlyozta, hogy az európai védelmi intézményrendszer átalakulóban van; követve a növekvő európai ambíciószintet. Rámutatott, hogy szükség van az európai műveleti autonómia egy magasabb szintjére is, és elkerülhetetlen, hogy ez korlátozott mértékű duplikációkhoz vezessen a NATO-val. Az államtitkár azt is elmondta, hogy Magyarország a történelmének legnagyobb katonai fejlesztését fogja megvalósítani.

Az első panelbeszélgetést Csiki Varga Tamás, a Stratégiai Védelmi Kutatóintézet tudományos munkatársa moderálta. Jonathan Eyal, a brit Royal United Services Institute társigazgatója bevezetőjében kifejtette, hogy Donald Trump elnöksége kivételt jelent, mivel Trump az EU felbomlását amerikai érdeknek tekinti. A szakértő szerint paradox módon Trump izolacionista politikája megerősítette az USA európai jelenlétének kongresszusi támogatottságát. A szakértő azt is hangsúlyozta, hogy újabb intézmények és betűszavak alkotása helyett igazi tettekre lenne szüksége az európai biztonságpolitikának.

Janne Haaland Matláry, az Oslói Egyetem professzora elmondta, hogy kételkedik abban, hogy az európai országok hajlandóak lennének a szuverenitásukról lemondani a védelempolitika terén. Hangsúlyozta, hogy a stratégiai kultúra hiánya központi problémát okoz sok európai országnak. Matláry professzor elismerte, hogy többet kellene költeni védelempolitikára, de hozzátette, hogy a pénz önmagában nem megoldás, és stratégiai hitelességet kéne építeni. Mint mondta, a jövőbeli együttműködések a várakozásai szerint alulról érkező kezdeményezések lesznek. Vincenzo Camporini tábornok, Olaszország volt vezérkari főnöke aláhúzta, hogy a katonai befektetésekre nem önmagukban való célként, hanem eszközként kell tekinteni, valamint, hogy nagyon óvatosan kell bánni az “európai hadsereg” kifejezés használatával. A tábornok szerint a PESCO kinyitása az összes tagállam számára hiba volt. Ezzel szemben elmondta, hogy szimpatizál az Európai Védelmi Alappal (EDF). Camporini tábornok ezentúl költséghatékonysági okokból az európai védelmi ipar integrációja mellett érvelt.

A második panelbeszélgetés Fejérdy Gergely, a KKI vezető kutatójának moderálásában azt a kérdést járta körül, hogy csupán fantázia vagy valós megoldás lehet egy európai hadsereg. Rainer Meyer zum Felde dandártábornok kifejtette, hogy egy független európai hadsereg várhatóan nem alakul meg a közeljövőben. Ugyanakkor elmondta, hogy optimistább a kisebb méretű európai fegyveres és tengeri erők kialakításával kapcsolatban. Horváth Katalin, a Honvédelmi Minisztérium főosztályvezető-helyettese elmondta, hogy Magyarország abban érdekelt, hogy az EU globális biztonságpolitikai szereplővé váljon és a NATO-nak egy erős európai pillérét építse ki. Tisztázta, hogy a védelmi együttműködés elsősorban politikai kérdés, és a politikai integráció előfeltétele az érdemi védelmi integrációnak. Frederic Mauro, a francia IFRI kutatóintézet védelempolitikai szakértője szerint az európai hadsereg már létezik, csak az USA vezetése alatt áll. Rávilágított, hogy nem a pénzzel van probléma, mivel Európa ötször többet költ biztonságpolitikára, mint Oroszország, hanem az a baj, hogy a kontinensnek „vagy 28 Pentagonja van”. Varga Gergely, a KKI vezető kutatója kijelentette, hogy Európa amerikai katonai támogatása továbbra is erős marad, viszont esetleg a nem túl távoli jövőben eljöhet egy pillanat, amikor Washington a világ más térségeibe lesz kénytelen átcsoportosítani katonai erőit, ahol égetőbb problémákat kell kezelnie. Ezért is érdemes elméleti szempontból továbbra is vizsgálni az európai stratégiai autonómia feltételeit, hogy világosan lehessen látni, hol áll Európa ezekben a kérdésekben, és mik a realitások a jövőbeni célokat illetően.