Biztonságpolitikai Corvinák – könyvbemutató

Biztonságpolitikai Corvinák – könyvbemutató
2019-10-09 KKI
A Külügyi és Külgazdasági Intézet adott otthont 2019. október 4-én az Antall József Tudásközpont gondozásában megjelent Biztonságpolitikai Corvinák című kötet bemutatójának. A könyv jelentőségéről, újszerűségéről és tartalmáról a moderátor, Szalai Máté a két szerkesztővel, Szálkai Kingával és Baranyi Tamás Péterrel, valamint az egyik szerzővel, Tarrósy Istvánnal beszélgetett.

Ugyan magyar nyelven számos biztonságpolitikai tankönyv született az elmúlt évtizedekben, a Biztonságpolitikai Corvinák a társzerkesztők szerint mégis jelentős űrt tölt be az akadémiai piacon. Szálkai Kinga kiemelte, hogy a hagyományos biztonsági kihívások az utóbbi időben kiegészültek új területekkel (pl. az aszimmetrikus vagy informális hadviseléssel), ami megkövetelte a biztonságpolitikai stratégiák újragondolását, és időszerűvé tette egy összefoglaló igényű könyv kiadását.

Baranyi Tamás Péter elmondta, hogy a Biztonságpolitikai Corvinák szerkesztőelvének a problematizáló megközelítést tekintették, vagyis a hagyományos értelmezések mellett teret adtak kritikai és újszerű nézőpontoknak is, felhívva a figyelmet a köztük lévő különbségekre és elméleti vitákra. Mindemellett a szerkesztők igyekezték bevonni a projektbe a magyarországi kutatás jelentős intézményeit és az adott terület legfontosabb hazai képviselőit akár szerzőként, akár lektorként. A Biztonságpolitikai Corvinákban az Antall József Tudásközpont, a Biztonságpolitikai Szakkollégium,  a Corvinus Külügyi és Kulturális Egyesület, a Külügyi és Külgazdasági Intézet, valamint több egyetem közel harminc kutatója közreműködött, így a kétkötetes, kilencszáz oldalas könyv bemutatja és összegezi mindazt a tudást, amelyet a magyar biztonságpolitikai szakma jelenleg birtokol.

A kerekasztal-beszélgetésen a résztvevők körbejárták a kötet néhány fejezetének témáját. Tarrósy István hangsúlyozta, hogy az állam szerepe átalakul, az új szereplők megjelenésével és biztonságpolitikai jelentőségük növekedésével pedig a kormányok kénytelenek újradefiniálni saját szerepüket.  Az állam szerepének átalakulásával a beszélgetés minden résztvevője egyetértett, de annak eltűnésével vagy radikális leértékelődésével egyikük sem számol. Különösen a gyenge államisággal és az afrikai térséggel kapcsolatos részek esetén a szerzők igyekeztek a nyugati nézőponttól eltérő értelmezéseket is megjeleníteni. Ebből kifolyólag az egyes fejezetekre egyszerre jellemző az univerzalista és a kulturális relativista szempontok bemutatása. A 21. századi biztonságpolitikai környezet két meghatározó területe, a környezeti biztonság és a migráció kapcsán a résztvevők egyetértettek abban, hogy a vonatkozó közbeszéd túlságosan leegyszerűsített, ezt a képet igyekeztek a szerzők árnyalni a kötetben.

Magyarország speciális biztonsági környezetét vizsgálva a résztvevők kiemelték, hogy a globalizáció készületlenül érte hazánkat, a nyugaton uralkodó paradigmákat pedig a hazai szakma és a magyar közbeszéd jelentős késéssel veszi át. A megszólalók abban is egyetértettek, hogy a jövőben a hagyományos kihívások mellett újszerű biztonsági veszélyekkel is szembe kell néznie Magyarországnak, amelyeket szakértői egyeztetésekkel, az adott terület ismerőinek bevonásával lehet a leghatékonyabban kezelni.

A rendezvény végi közönségkérdések elsősorban a globális tudásközpontok közötti kapcsolatokra, az állam funkcionális újradefiniálásának folyamatára, valamint a rendszerkritikus elméletek beemelésének szükségességére vonatkoztak.