Bolívia, Chile, Kolumbia: politikai küzdelmek a koronavírus árnyékában – a KKI webináriuma

Bolívia, Chile, Kolumbia: politikai küzdelmek a koronavírus árnyékában – a KKI webináriuma
2021-01-07 KKI1

A Külügyi és Külgazdasági Intézet 2020. november 26-án online kerekasztal-beszélgetést rendezett, melynek témáját a koronavírus által háttérbe szorított, vagy éppen felerősített politikai folyamatok adták, amelyek Latin-Amerika számos országában már az idei év előtt elkezdődtek, alakulásukat azonban sajátos módokon befolyásolta a vírus megjelenése, illetve a lezárások által előidézett gazdasági válság. A beszélgetés három országra: Bolíviára, Chilére és Kolumbiára fókuszált, azonban az esettanulmányként bemutatott események és jelenségek az egész latin-amerikai régióra vonatkozó tanulságokkal szolgáltak.

A beszélgetésen a térséget jól ismerő fiatal kutatók vettek részt. Deák Ágnes a Budapesti Corvinus Egyetem, Nemzetközi Kapcsolatok Multidiszciplináris Doktori Iskola PhD-hallgatója, kutatási területe Latin-Amerika gazdasági fejlődése interdiszciplináris megközelítésben, főként az emberi fejlődés, a szegénység elleni küzdelem és a társadalmi vállalkozások témájára fókuszálva. Hardy Márton újságíró Bolíviában él, onnan is jelentkezett be az online beszélgetésbe: a dél-amerikai országban elsősorban közösségi, őslakos, vidékfejlesztési és természetvédelmi civil szervezetek intézményes kommunikációjával foglalkozik. Thomázy Gabriella a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Hadtudományi Doktori Iskola PhD-hallgatója, közel tíz évig élt és dolgozott Chilében, jelenlegi kutatási témája pedig a dél-amerikai régión belüli, és elsősorban a Chilébe érkező migráció. A beszélgetést Soltész Béla, a Külügyi és Külgazdasági Intézet latin-amerikai témákkal foglalkozó vezető kutatója moderálta.

Thomázy Gabriella a 2020 októberében Chilében megrendezett alkotmányreferendum előzményeit, a 2019-es tüntetéseket és a jobbközép Piñera-kormány népszerűségvesztését elemezte, felsorolva azokat a fontosabb szociálpolitikai követeléseket, amelyeket a tüntetők megfogalmaztak. Kiemelte a szimbolikus és a gazdasági célok összefüggéseit, az alkotmányszövegbe bekerülő javaslatok és a jövedelem- és életszínvonalbeli egyenlőtlenségek kapcsolódási pontjait, valamint azt, hogy a koronavírus megjelenése hogyan hatott a különböző társadalmi csoportokra Chilében.

Hardy Márton a 2020. októberi bolíviai elnökválasztás eseménytörténete, a jelöltek politikai profilja ismertetésén túl szintén a 2019-es eseményekre utalt vissza. Evo Morales kényszerű távozása a hatalomból, amit Jeanine Áñez átmeneti kormányának nem különösebben sikeres válságkezelése, majd Luis Arce vezetésével a MAS párt visszatérése egy olyan tendenciát vázolt fel, amelyben az elmúlt évek regionális trendjétől eltérően nem váltotta fel stabil jobboldali kormányzás a korábbi baloldali dominanciát, hanem – részben a koronavírus okozta válsághelyzet, részben a belső ellentétek miatt – a jobboldal vereséget szenvedett a választáson, és visszatért a baloldal, amely azonban várhatóan pragamatikusabb és puritánabb politikát fog folytatni, mint Morales hivatali idejének második felében.

Deák Ágnes a kolumbiai békefolyamat, illetve a kormány és a FARC gerillaszervezet közötti 2016-os békeszerződés alkalmazásának értékeléséből kiindulva az ország etnokulturális kisebbségei – az indiánok és az afrokolumbiaiak – közösségi vezetői elleni, egyre szaporodó támadásokra fókuszált, amelyek a földtulajdon kérdéskörének belső ellentéteire, tágabb értelmezésben pedig a kolumbiai társadalomban meghúzódó etnikai és gazdasági törésvonalakra vezethetőek vissza. A koronavírus a lakosság szegényebb részét kiszolgáltatottá tette, ami hosszú távon ismét kiélezhet egyes konfliktusokat, és ezáltal a békefolyamat eredményeit is veszélybe sodorhatja.

A közönség kérdéseire válaszolva a résztvevők az elemzett latin-amerikai országok politikai aktualitásaira, illetve a régió egészét érintő külpolitikai aktualitásokra reflektáltak, köztük az Egyesült Államok új vezetésétől várható, Latin-Amerikát érintő kezdeményezésekkel, illetve arra is kitértek, hogy a következő két évben tartandó elnökválasztásokon milyen lehetséges trendek és eredmények várhatóak.

A teljes felvételt az alábbi linken vagy YouTube-csatornánkon érhetik el!