Egy hatékonyabb európai külpolitika felé? – A minősített többségi szavazásról és az Európai Biztonsági Tanácsról szóló javaslatok értékelése (1.)

Egy hatékonyabb európai külpolitika felé? – A minősített többségi szavazásról és az Európai Biztonsági Tanácsról szóló javaslatok értékelése (1.)
2020-02-17 KKI
Molnár Tamás Levente, Csiki Varga Tamás és Fejérdy Gergely elemzése

A globális politikai környezetben bekövetkező átalakulások hatására az utóbbi néhány évben európai politikai körökben intenzívebbé vált az EU-s külpolitika hatékonyságáról szóló diskurzus. A határozottabb európai külpolitika mellett érvelők szerint szükség van a már meglévő EU-s külpolitikai döntéshozatal reformjára és új intézmények létrehozására is. Előbbire példa a közös kül- és biztonságpolitika általános egyhangúsági szabályáról való átállás a minősített többségi szavazásra, utóbbira pedig az Európai Biztonsági Tanács létrehozása. A kétrészes elemzés célja ennek a két javaslatnak az átfogó értelmezése és értékelése, kitérve a jelenleg hatályos szerződések által biztosított jogi keretekre, valamint bemutatva az EU-t alkotó tagállamok által képviselt eltérő álláspontokat.

Az első részben a Lisszaboni Szerződés alapján a jogi kereteket definiáljuk, továbbá az EU nagy hármasának – Németországnak, Franciaországnak és Nagy-Britanniának – a pozícióit fogjuk bemutatni. Az elemzés egyik lényeges következtetése, hogy míg a három tagállam (különösen a francia–német páros) alapvetően támogatja a jelenlegi jogi keretek alapján egyes politikai területek esetében a minősített többségi szavazásra való átállást, az Európai Biztonsági Tanács létrehozása inkább csak a politikai retorika szintjén jelenik meg, igazán konkrét elképzelések (és valós politikai támogatás) nincsenek az intézmény megalkotására.

A teljes elemzés itt olvasható!