Harangozó Dániel elemzése
A 2016 októberében hatalomra került, Andrej Plenković vezette horvát kormány kezdettől fogva célul tűzte ki a katonai képességfejlesztésre fordítandó kiadások növelését, s a NATO által elvárt célt az azóta elfogadott fontosabb stratégiai dokumentumok is rögzítették. A Plenković-éra alatt megvalósult fejlesztések azonban több esetben még a korábbi kormányok alatt kezdődtek meg, a kabinet legfontosabb „saját” fejlesztési projektje, az elavult MiG–21-es harci repülőgépek leváltása pedig 2019 januárjában meghiúsult. Az elemzés célja a horvát haderő a 2017–2020-as időszakban megvalósult fontosabb beszerzéseinek és fejlesztési projektjeinek áttekintése, különös tekintettel a légierő harcirepülőgép-tenderére. Mindebből kiderül, hogy ez utóbbi sikertelensége miatt hamarosan kritikussá válhat a Horvát Légierő (HRZ) helyzete. Így előfordulhat, hogy a közeljövőben Horvátország is beléphet azon NATO-tagállamok sorába, amelyek a légtérvédelmi feladatok ellátása terén az atlanti szövetség többi tagjára kénytelenek támaszkodni. Ez a forgatókönyv még valószínűbbé vált azt követően, hogy a kormány 2020 áprilisában a koronavírus-járvány miatti gazdasági válság következtében elhalasztotta a harci repülőgépek beszerzését.
