Vigóczki Máté, a KKI gyakornokának elemzése.
A Szovjetunió felbomlása óta számos együttműködési és integrációs kísér letben vettek részt az egykori tagköztársaságok. E próbálkozások egy része csak a szovjet utódállamok között, más része az egykori világbirodalmon kívüli országok közreműködésével zajlott – több-kevesebb sikerrel. A Független Államok Közössége (FÁK), a FÁK Szabadkereskedelmi Övezete, a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete (KBSZSZ), a GU(U)AM (Georgia, Ukrajna, [Üzbegisztán], Azerbajdzsán és Moldova koalíciója), a fehérorosz–orosz államunió és az Eurázsiai Gazdasági Unió (EGU) az elődszervezeteivel együtt csupán a legfontosabb példák. A kitűzött célok tekintetében a legsikeresebbnek viszont a három balti állam (Észtország, Lettország, Litvánia) európai uniós integrációja mondható. A többi kezdeményezés – egyetlen kivétellel – teljesen elhalt, illetve különösebb kényszerítőerővel nem bír a tagok számára. A posztszovjet országok kooperációjára az egyik legfőbb jellemző, hogy igazából egyik sem hozott létre egy erős, nemzetek feletti intézmény- és jogrendszert, így a mélyebb integráció megvalósíthatatlannak bizonyult. Bizonyos jelek alapján ezt a trendet látszik megtörni az EGU.
A teljes elemzés itt olvasható!
