Geopolitikai versengés a Kelet-Mediterráneumban

Geopolitikai versengés a Kelet-Mediterráneumban
2020-02-19 KKI
2020. február 17-én került sor a Külügyi és Külgazdasági Intézetben a Geopolitikai versengés a Kelet-Mediterráneumban című kerekasztal-beszélgetésre. A rendezvény a Földközi-tenger keleti medencéjében feltárt földgázmezők okozta regionális és globális vetélkedésről és annak hatásairól, valamint a vonatkozó európai és magyar energiabiztonsági szempontok áttekintéséről szólt.

Szigetvári Tamás (az MTA Világgazdasági Intézetének tudományos főmunkatársa és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem docense) előadásában először a Kelet-Mediterráneum alatt feltárt gázmezők nyújtotta lehetőségekről beszélt. Bemutatta a földgáz-piacokat az utóbbi időben befolyásoló tényezőket, és az érintett országok lehetőségeit a földgáz kiaknázása és hasznosítása kapcsán. Rámutatott ennek kapcsán a térségben felmerülő új konfliktusokra és együttműködési lehetőségekre.

Ezt követően Egeresi Zoltán (a Stratégiai és Védelmi Kutatóközpont munkatársa és a KKI külső szakértője) Törökország régiós szerepvállalását, valamint azon belül elsősorban a ciprusi konfliktusban játszott szerepét mutatta be, illetve kitért az utóbbi egy évben szorosabbá váló líbiai-török együttműködés jelentőségére. Hangsúlyozta, hogy a politikai dimenzió mellett a gazdasági-energetikai tényezők is fontos szerepet játszanak Ankara földközi-tengeri országokkal fenntartott kapcsolatában.

A harmadik előadó, Kacziba Péter (a Pécsi Tudományegyetem adjunktusa) összefoglalójában négy tématerületet érintett. A földgázfeltárások jelentőségével kapcsolatban kiemelte, hogy európai és globális gázüzletre gyakorolt hatásuk limitált, maximum diverzifikációs célra hasznosíthatók. A  szállítási infrastruktúra kiépítésének költségessége miatt a térségből történő export drága és a piacon ezért korlátozott versenyképességű lesz. Az Egyesült Államok szerepe kapcsán hangsúlyozta a 2019. decemberi jogszabálymódosítások jelentőségét, amelyek az izraeli-görög-görög ciprióta tengelyt támogatják, illetve feloldják a Ciprussal szemben 1987-ben bevezetett fegyverembargót. Végezetül a ciprusi konfliktussal kapcsolatban Kacziba Péter kiemelte, hogy a földgázfeltárásokkal a több évtizede húzódó vita egy gazdasági vetületet is kapott, amely az elmúlt évek tapasztalata alapján nem ösztönzi, inkább nehezíti a konfliktus megoldását.

A rendezvény második felében az előadók a moderátor, Szalai Máté (a KKI vezető kutatója) és a közönség kérdéseire válaszoltak, amelyek többek között érintették a földgázkészletek felhasználásának gazdaságszerkezeti és belpolitikai hatásait, Kína érdekeit, a meglévő és új konfliktusok közötti dinamikát, az Európai Unió álláspontját, valamint a globális nagyhatalmak szerepét.