Határmódosítás a Balkánon: realitás vagy fikció?

Határmódosítás a Balkánon: realitás vagy fikció?
2021-06-10 Csenge Dobrai

A Külügyi és Külgazdasági Intézet (KKI) „Határmódosítás a Balkánon: realitás vagy fikció?” címmel rendezett online kerekasztal-beszélgetést 2021. április 22-én. A beszélgetés Ármás Julianna, a KKI kutatója moderálásával, dr. Márkusz László, az Intézet vezető kutatója és Németh Ferenc, a KKI kutatójának részvételével zajlott.

Az elmúlt hetekben a nemzetközi sajtóban is hatalmas port kavart az a 2021 áprilisában napvilágot látott dokumentum (non-paper), amelyben a nyugat-balkáni határok – elsősorban Albánia, Bosznia-Hercegovina és Szerbia területeinek – átrajzolása szerepel. A panelbeszélgetés során a határmódosítás kérdésének tágabb kontextusában történő vizsgálata került előtérbe.

A Balkánon a határviták, az etnikai kisebbségek problémái, illetve a különböző konfliktusok az elmúlt évtizedekben folyamatosan jelen voltak. A beszélgetés résztvevői viszont kiemelték, hogy míg a szóban forgó non-paper a régió problémáinak megoldását a határok átrajzolásával oldaná meg, addig a gyakorlatban ez nem okozna érdemi előrelépést sem a nemzeti kisebbségek kérdésében, sem pedig a Balkán mélyebb, gazdasági problémáiban.

Márkusz László és Németh Ferenc is egyetértettek abban, hogy az etnikai kérdés közel sem korlátozódik a Nyugat-Balkánra, a kisebbségek kérdése és a nemzetek sérelmei nem egyediek Európában. Továbbá a határmódosítások nem jelentenek még csak a nemzetiségek számára sem teljeskörű megoldást, hiszen egyes etnikumok számára könnyen generálhatnak újabb problémákat. A beszélgetés során a résztvevők mélyebbre ástak a balkáni térség stabilitását illetően, mely során fény derült a régió gazdasági hiányosságaira is.

Márkusz László kiemelte, hogy az elmúlt két évtizedben nem érkezett elegendő működőtőke a térségébe, valamint a külkereskedelmi mérleg is kifejezetten alacsony mértéket mutat. Annak ellenére, hogy számos pénzügyi támogatás érkezett az Európai Unió (EU) irányából, kiváltképp Németországból vagy akár Magyarországról, de jelentősek az Oroszországból és Kínából származó befektetések is, addig a balkáni országok külpiacra való termelése elenyésző. A gazdasági problémákon és a magas munkanélküliségi rátán pedig nem képes segíteni a határok újragondolása.

Németh Ferenc a gyakorlati problémákra hívta fel a hallgatóság figyelmét, hiszen a napvilágra került dokumentumban szereplő módosítások során az érintett államok stratégiai jelentőséggel bíró területeket veszíthetnének el. Mindezen túl a migráció mértéke is növekedhet: a történelmi tapasztalatok alapján a kisebbségek biztonságérzetének drasztikus csökkenése miatt a népesség egy jelentős része dönthet az elvándorlás mellett. Ennek kapcsán Márkusz László megemlítette, hogy a nemzetiségek „leopárdbőrszerű” elhelyezkedése miatt sem lehetséges a térség etnikai alapon történő felosztása, különösen Bosznia-Hercegovina esetében.

A panelisták egyetértésüket fejezték ki a tekintetben, hogy egyik nagyhatalomnak sem érdeke a határok módosítása, amire  a nagyhatalmak beleegyezése nélkül lehetőség sem lenne. Az EU és az USA a status quo megőrzését tartják szem előtt, hiszen az uniós integrációra, valamint a szoros együttműködésre csak az aktuális keretek között van lehetőség. Ezen kívül Oroszország számára is kedvező a jelenlegi helyzet, a non-paper kapcsán pedig minden vádat visszautasított.

Németh Ferenc Magyarország kapcsán megjegyezte, hogy a balkáni régió stabilitása kormányzattól függetlenül fontos az uniós integráció miatt. A határmódosítások következményeként fellépő migrációs hullám továbbá nagy nyomást gyakorolna hazánkra, ezért semmiképp sem tekinthető magyar érdeknek a határok módosítása. Márkusz László pedig hangsúlyozta, hogy a magyar gazdaságot tekintve a térség stratégiailag elengedhetetlen a magyar kis- és középvállalatok, illetve nagyvállalatok számára is. A beszélgetés során felmerült a magyar kisebbségek kérdése, mely kapcsán egyetértés volt abban, hogy a vajdasági magyarok helyzete kérdésessé válhat az esetleges etnikai atrocitások miatt, ami szintén elvándorlást okozna.

A békés határmódosításra egyik kutató sem lát esélyt, Márkusz László pedig a dominóhatást említve utalt arra, hogy a területmódosítások iránti „igény” újabb válsággócokat alakítana ki Európa-szerte. Németh Ferenc még hozzátette, hogy akár egészen a posztszovjet térségig is gyűrűzhet e folyamat. A nagyhatalmaknak viszont érdeke megőrizni a térség stabilitását, ezért a jövőben nem valószínűsíthető a nyugat-balkáni országok határainak átrajzolása.

A teljes felvételt az alábbi linken vagy YouTube-csatornánkon érhetik el!