Innováció és startup ökoszisztéma – jó gyakorlatok Lengyelország és Magyarország példáján

Innováció és startup ökoszisztéma – jó gyakorlatok Lengyelország és Magyarország példáján
2021-05-03 Csenge Dobrai

A Külügyi és Külgazdasági Intézet (KKI) 2021. március 30-án online kerekasztal-beszélgetést szervezett „Innovation and start-up ecosystem in Poland and Hungary” címmel. A rendezvény a Waclaw Felczak Alapítvány támogatásával megvalósuló projekt második eseménye volt, amely egyben a Felczak műhelysorozat és a Magyar-Lengyel Tudásbázis Program részét képezi. A rendezvény bevezetőjében Dr. Wisniewski Anna, a Külügyi és Külgazdasági Intézet külső szakértője és egyben a projekt vezetője kiemelte, hogy a következő hónapokban a lengyel-magyar gazdasági kapcsolatok három fontos témája – a zöld energia, az innováció és a kétoldalú gazdasági kapcsolatok jó gyakorlatai – kérdéskörét vitatják meg a meghívott szakértők. A mostani szakmai beszélgetés szakértői Dr. Cséfalvay Zoltán, a Mathias Corvinus Collegium Technológiai Jövők Műhelyének vezetője, Piotr Arak, a Lengyel Közgazdasági Intézet (PIE) igazgatója, Molnár-Nagy Mária, a MOL egyetemi üzleti kapcsolatok szakértője, Marcin Sowa, a Lengyel Gazdaságfejlesztési, Munkaügyi és Technológiai minisztérium innovációs osztályvezetője, valamint Jónás László, a DesignTerminal üzletfejlesztési igazgatója voltak. A beszélgetés moderátora Dr. Vasa László, a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója és főtanácsadója volt.

A kerekasztal beszélgetést indító előadásában Dr. Cséfalvay Zoltán a közép-európai térség, azon belül kiemelten a rendezvény fókuszában álló Lengyelország és Magyarország térségbeli helyzetét mutatta be statisztikai adatokkal az innovációs teljesítmény, a tehetségek és a finanszírozás szempontjából. Bevezető gondolataiban kiemelte, hogy több szempontból elmaradunk a regionális innováció olyan központjai mögött, mint Helsinki, Tallin vagy Prága. Finanszírozás tekintetében a helyzet sokat javult az elmúlt években, de még mindig nem elégséges a forrás.

Piotr Arak azt hangsúlyozta, hogy 2015 óta a VentureCapital (VC) típusú finanszírozás terén jelentősen átalakult a helyzet Lengyelországban. A pandémia ellenére 2020 kiemelkedő évnek számított, a VC alapok mintegy 2,1 mrd PLN értékben fektettek be, ami az előző évvel összehasonlítva 70 százalékos növekedést jelent. A kormányzati programban mindenekelőtt adózási kedvezményekkel támogatták a vállalatok innovációs teljesítményét, ebben a tekintetben hasonló a két ország.

Molnár-Nagy Mária a MOL stratégiáját bemutatva kiemelte, hogy a cég terveiben központi szerepet tölt be a körforgásos gazdaság témája. A régiós modernizáció és növekedés egyik legfontosabb feltétele az ún. Triple helix modell gyakorlati megvalósulása, vagyis a vállalati szektor, az állam és az egyetemek közötti együttműködés. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium által az egyetemeken létrehozott kompetenciaközpontok számos hasznos újítást hoztak a vállalati szektornak, a tehetségek szerepe kulcsfontosságú egy ország innovatív teljesítményében.

Marcin Sowa azt hangsúlyozta, hogy a kutatás és fejlesztés a gazdasági növekedés egyik legfontosabb hajtóereje. Lengyelországban a Start in Poland kormányprogram, amely kifejezetten a start-up cégekre fókuszált, az innovációs adókedvezmények, valamint a Lukasiewicz kutatási hálózat kialakítása mind hozzájárultak ahhoz, hogy az innováció terén 2015 óta elindult a fejlődés. Nagyon fontos szerepe van ebben az ökoszisztémának, az innovációhoz való hozzáállás és szemlélet átalakulásának. A társadalmi tőke segítségével csökkenthető a tranzakciós költség.

Jónás László azt emelte ki, hogy az innováció és digitalizáció nem választás kérdése, hanem elkerülhetetlen feltétele a versenyképességnek. A Covid válság egyedülálló lehetőséget teremtett ezen a téren, a digitalizáció kapcsán fókuszba kerültek a start-up ötletek, innovációk. A sikeresség feltétele a kapcsolódások megteremtése a multinacionális cégek és a start-up akcelerátorok között, amely lehetővé teheti a start-up cégek számára a gyors piacra lépést és a sikert. A mediátor intézményeknek kulcsszerepe van a regionális együttműködés megteremtésében.


A téma iránt érdeklődőknek a figyelmükbe ajánljuk kutatóink nemrég megjelent elemzéseit:

A teljes felvételt az alábbi linken vagy YouTube-csatornánkon érhetik el!