Kerekasztal-beszélgetés a lengyel parlamenti választásokról

Kerekasztal-beszélgetés a lengyel parlamenti választásokról
2019-10-18 KKI
A Külügyi és Külgazdasági Intézet és a Wacław Felczak Alapítvány közös szervezésű kerekasztal-beszélgetésére került sor “Parlamenti választások Lengyelországban” címmel 2019. október 15-én, melynek témája a 2019. október 13-án megtartott lengyel parlamenti választások és azok következményei voltak. A lengyel parlamenti választások eredményéről és jelentőségéről Dr. Wisniewski Anna a KKI vezető kutatója, Ackermann Sándorral, Intézetünk elemzőjével, Garai Nikolettel, a KKI kutatójával valamint az Antall József Tudásközpont EU–V4 irodavezetőjével, Dobrowiecki Péterrel beszélgetett.

Az eddigi lengyel kormánypárt, a Jog és Igazságosság (PiS) rekordrészvétel mellett (61,4%) nyerte meg a parlamenti választásokat. A PiS a lengyel alsóházban (Szejm) többséget szerzett, ezzel szemben a Szenátusban kisebbségbe került. Ackermann Sándor azonban az eredmények ismertetése közben hozzáfűzte, hogy a lényegi döntések a Szejmben történnek. Meglátása szerint a lengyel parlamenti választásokat érdemesebb tágabb kontextusban értelmezni, 2018 ősze és 2020 tavasza között négy választást tartanak Lengyelországban (2018 őszén önkormányzati, 2019 tavasszal európai parlamenti, 2019 őszén parlamenti, míg 2020 tavaszán elnökválasztás), amely egy politikailag nagyon fontos időszakot jelent. Dobrowiecki Péter véleménye szerint a PiS újraválasztása erős üzenet a Lengyelország felé irányuló kritikákra, hiszen a lengyelek újra bizalmat adtak a PiS-nek.

A lengyel parlamenti választások külpolitikai hatásaival kapcsolatban a résztvevő elemzők a magyar–lengyel bilaterális kapcsolatokat, a V4-együttműködést, az Európai Unióval és Németországgal való kapcsolatot és a Brexit kérdését vizsgálták. Dobrowiecki Péter kiemelte, hogy Lengyelország számára a regionális politikában mindig is fontos volt a közép-európai összefogás; ilyen a V4-együttműködés és a Három Tenger Kezdeményezés, mivel ezeken keresztül Lengyelország növelheti az érdekérvényesítő képességét az Európai Unióban. Garai Nikolett megállapította, hogy a PiS külpolitikája nem fog sokat változni a regionális politikában, és ő is a legfontosabb prioritásnak az EU-ban történő érdekérvényesítés növelését jelölte meg, valamint az Európai Unió bővítését.

A résztvevő szakértők a PiS külpolitikájával kapcsolatban megfogalmazták azt a tendenciát, miszerint a PiS számára sokkal nagyobb prioritást jelentenek a belpolitikai kérdések, ezáltal a külpolitikát hátrébb sorolták. A belpolitika érdekében több vitás kérdést is hajlandóak felvállalni a külpolitikai színtéren, mint például az Izraellel, Németországgal vagy Ukrajnával zajló viták.

A lengyel–német viszonyról elmondták, hogy Lengyelországnak kulcsfontosságú a Németországgal való jó, vagy legalábbis normális viszony kialakítása, ennek egyik fő oka Németországnak a lengyel gazdaságban betöltött szerepe. Ebből a szempontból fontos az is, hogy Németország egyre pozitívabban reagál a lengyelek által létrehozott Három Tenger Kezdeményezésre, amely kezdeményezés a V4-ek számára komoly szövetségkeresési potenciállal rendelkezik.

A Brexit esetében az Egyesült Királyságban dolgozó lengyelek helyzetét és a V4-ek szerepét vizsgálták az előadók. Ackermann Sándor megjegyezte, hogy a V4-eknek nagyobb lesz a súlya az Európai Unióban a Brexitet követően, és ebben a viszonylatban fel fognak értékelődni a V4–német kapcsolatok. Garai Nikolett és Dobrowiecki Péter a lengyel munkavállalók estében arról beszéltek, hogy elindulhat egy visszaáramlás Lengyelországba, de az is előfordulhat, hogy más uniós tagállamok munkaerőpiacán helyezkednek el.

A lengyel–magyar kapcsolatokat illetően a résztvevők az Oroszországra vonatkozó álláspontokat elemezték. Megállapították, hogy bár van különbség, azonban a lengyel–magyar kapcsolatokban ez a kérdés egyáltalán nem meghatározó, így nem okoz feszültséget sem. Végezetül pedig egyetértettek abban, hogy Magyarország és Lengyelország számára is fontos lenne egy kezdeményező, pozitív kép kialakítása önmagukról, melyet egy, a bővítéspolitikában vállalt közös fellépésben megvalósíthatnának.

A kerekasztal-beszélgetés végén elhangzott kérdések főleg a Brexitre, a lengyel európai uniós politikára, valamint a környezetvédelemre vonatkoztak.