Szerbia hintapolitikája – érdekek és kényszerek
Orosz Anna tanulmánya Szerbia külpolitikáját a mai napig egy, Kelet és Nyugat közti hintapolitika jellemzi. Noha 2008-at követően az európai integráció vált a stratégiai külpolitikai prioritássá, az Oroszországhoz fűződő, tradicionális kapcsolata szintén fennmaradt, ami rendre a nyugati partnerek rosszallását váltja ki. A jelen tanulmány célja, hogy rávilágítson azokra a társadalmi, gazdasági és politikai tényezőkre,…
0A katalán függetlenség ára (1.) Jogi és politikai vonatkozások
Kálmán Szandra és Nagy Sándor Gyula tanulmánya Katalónia kérdése napjaink egyik égető nemzetközi és európai jogi témája, melynek azonban komoly gazdasági és pénzügyi vonatkozásai is vannak. Tanulmányunkban azt próbáljuk körüljárni, hogy milyen lehetősége van a spanyol belső és a nemzetközi jog alapján az autonóm tartománynak a függetlenné válásra. Valamint megvizsgáljuk, hogy milyen gazdasági és…
A macedóniai belpolitikai válság előzményei és hatásai a macedón államiságra
Milanov Viktor tanulmánya A 2001. évi polgárháború közeli helyzet óta Macedónia a legsúlyosabb belpolitikai válságát élte át 2017-ben: országos szintű politikai tüntetésekre, valamint véres összecsapásokra került sor a macedón parlamentben. A társadalmi megmozdulásokkal párhuzamosan alkotmányos válságba süllyedt az ország irányítása is, hiszen a 2016. december 11-i előrehozott parlamenti választások követően több mint fél év…
Az Egyesült Államok és Oroszország kapcsolatának hatása a Baltikum országaira
Reinitz Katalin tanulmánya. A Szovjetunió felbomlását követő bő 15 év olyan politikai változásokat alapozott meg az egykori nyugati és keleti tömb kapcsolatában, amelyek Kelet-Közép-Európa nyugati reintegrációját és későbbi politikai irányát is alapjaiban meghatározták. Az Európához történő ,,visszatalálás” és az Oroszországtól való minél nagyobb mértékű függetlenedés kiemelt prioritást élvező elméleti és gyakorlati célként jelent meg…
Mire számíthat Mexikó Donald Trumptól?
Kovács Attila tanulmánya. Jelen tanulmány célja, hogy mexikói nézőpontból áttekintse az amerikai elnökválasztás előzményeit, eredményét, illetve Trump elnökségének várható hatásait Mexikó számára. Az elemzés központi szereplője Donald Trump, az Amerikai Egyesült Államok leendő 45. elnöke, akinek a kampányát és kormányának feltételezhető intézkedéseit veszem górcső alá a déli szomszéd szemszögéből. A teljes tanulmány itt olvasható!
A „négynapos háború” Hegyi-Karabahban
Wagner Péter Tanulmánya. A hegyi-karabahi háborút a szakirodalom az ún. befagyott konfliktusok között tartja számon. A kifejezés arra utal, hogy a Szovjetunió felbomlása idején az egykori birodalom területén olyan krízisek alakultak ki, amelyek végleges megoldással nem jártak: az elszakadó területek nem tértek vissza azóta sem ahhoz a főhatalomhoz, amelyhez korábban tartoztak, de nem is…
Befogadás és részvétel: muszlim közösségek integrációja Ausztriában
Tamási Anna tanulmánya. Ausztriában 1,6 millióra tehető az első vagy másodgenerációs migránsok száma. A muszlim lakosság már meghaladta a félmillió főt. Az 1970-es évek óta az iszlám hitűek alkotják az ország legdinamikusabban növekvő vallási közösségét. Éppen ezért az iszlámról és annak az európai értékekkel való összeegyeztethetőségéről folyó viták az osztrák politikai és társadalmi diskurzust…
Az iráni–szaúdi hidegháborús konfliktus értelmezése
N. Rózsa Erzsébet és Szalai Máté tanulmánya. Nimr Bákir al-Nimrnak, a szaúd-arábiai al-Avamija település síita ajatollahának 2016. január 2-án történt kivégzésével a szaúdi–iráni regionális hatalmi vetélkedés látszólag újabb szakaszba lépett. A közvetlen reakciók – a szaúdi követség és konzulátus megtámadása Teheránban, illetve Meshedben, majd a szaúdi diplomáciai kapcsolatok megszakítása Iránnal (amit több arab ország…
Migráns munkavállalók a Perzsa-öbölben
Szalai Máté tanulmánya. A teljes tanulmány itt olvasható!
Az Iszlám Állam – következmények
Arany Anett, N. Rózsa Erzsébet és Szalai Máté tanulmánya. 2014 végére egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy az Iszlám Állam (IS/ISIS/ISIL/ dácis) középtávon is a közel-keleti térség – elsősorban a Masrek és a Perzsa (Arab)-öböl – meghatározó politikai szereplője marad. Katonai akcióit és területét a nemzetközi közösség jó eséllyel tudja korlátozni, de magát a jelenséget, különösen…
HU
EN
