Konferencia a KKI-ben a Szabad és Nyitott Indo-csendes-óceáni térségről

Konferencia a KKI-ben a Szabad és Nyitott Indo-csendes-óceáni térségről
2020-03-09 KKI
Február 26-án a Külügyi és Külgazdasági Intézet (KKI) konferenciát rendezett japán, magyar és közép-európai szakértők részvételével az Ázsiát érintő nukleáris és biztonsági kihívásokról, illetve kontinens országai közti összeköttetés kérdéseiről.

Köszöntőjében Sato Kuni, Japán magyarországi nagykövete kifejezte köszönetét a rendezvény szervezőinek. Megnyitó beszédében Baranyi András, a Külgazdasági és Külügyminisztérium helyettes államtitkára kiemelte a két ország közti bizalom fontosságát, és hangsúlyozta, hogy a kommunizmus bukását követően a japán Suzuki volt az első multinacionális vállalat, amely gyáregységet létesített Magyarországon. Ugrósdy Márton, a KKI igazgatója hangsúlyozta a kereskedelmi és befektetési kapcsolatok fontosságát, és rámutatott, hogy biztonság hiányában nincs kereskedelem, és nincsenek valós gazdasági kapcsolatok.

Az első panelbeszélgetés az Északkelet- Ázsiát érintő nukleáris kihívásokkal foglalkozott. A résztvevők kiemelték, hogy a Dél-kínai-tenger geopolitika szempontból kifejezetten fontos Japán számára, Kína ugyanakkor kis lépesekkel igyekszik megváltoztatni a fennálló status quo-t. A panelben szereplő szakértők szerint fontos lenne szabályozni a nukleáris robbanófejek fejlesztését, mivel a hidegháború óta ezen a téren nem született érdemi egyezmény. Elhangzott, hogy Kína szintén fejleszti nukleáris képességeit. Az USA Észak-Korea atomfegyver-programjának leállítását szeretné elérni, az észak-koreai rezsim ugyanakkor a Koreai-félsziget atomfegyver mentesítéséről beszél. A vita rövid távon feloldhatatlannak látszik. Másrészről a régió két fejlett állama, Japán és Dél-Korea nem szándékozik atomfegyverre szert tenni, holott a technológiai képességek rendelkezésre állnak.

A második panelbeszélgetés témája volt, hogy a Szabad és Nyitott Csendes-óceáni térségre vonatkozó koncepció mennyiben segítheti elő az Ázsia és Európa közti összeköttetést. A szakértők egyet értettek abban, hogy a jogszerűség kulcsfontosságú ezen a téren, ugyanakkor fontos, hogyan definiálják a szabályokat. Ezeket ugyanis könnyen lehet többféleképpen értelmezni. A nyelvi korlátok és a különböző interpretációk csökkenthetik a jogszabályok hatékonyságát. A beszélgetés során elhangzott, hogy Kína szuperhatalomként kezdett viselkedni, és saját érdekeinek megfelelő rendet igyekszik kialakítani. Az emberi jogok és az átláthatóság sokszor problémát jelentenek Kína vonatkozásában. A panel résztvevői szerint az infrastruktúra fejlesztési projektek esetében összességében a cél az elvárások szintjének emelése. Ehhez sztenderdekre van szükség, és kérdésként fogalmazták meg, hogy milyen példákat érdemes követni, és hogyan történik majd a megvalósítás. Ázsia és Európa összekötése kapcsán elhangzott, hogy Közép- és Kelet-Európát nagyobb mértékben kell bevonni a tervekbe.