Magyar Árpád István: Magyarok Kijevben – könyvbemutató a KKI-ben

Magyar Árpád István: Magyarok Kijevben – könyvbemutató a KKI-ben
2018-12-07 Béla

A Külügyi és Külgazdasági Intézetben mutatták be Magyar Árpád István: Magyarok Kijevben című, nemrég megjelent kötetét. A közel 400 oldalas könyv a IX. századtól napjainkig mutatja be azokat a kapcsolódási pontokat, ahol a magyarok és a ruszok, illetve ukránok találkoztak a történelemben. A kötetről az előkészítésben nagy szerepet vállaló szerkesztőbizottság tagjai beszélgettek.

Keskeny Ernő, Magyarország korábbi kijevi nagykövete a szervezőkhöz intézett köszönetnyilvánítással kezdte gondolatait. A könyvet a két nemzet közötti kapcsolatok széles tárházának nevezte. Ezt követően köszönetet mondott a könyv anyagi támogatóinak.

Mint Keskeny elmondta, a munka a két nemzet közti történelmi diplomáciai kapcsolatokat mutatja be. Kiemelte, hogy a tudományos pontosságáért Fodor Istvánt és Vidnyánszki Istvánt, a Magyar-Ukrán Történész Vegyes Bizottság társelnökeit illeti a megbecsülés.

A könyv bemutatását követően Ackermann Sándor, a KKI elemzője olvasta fel Magyar Árpád István, a könyv szerzőjének köszöntőjét, aki nem tudott jelen lenni a bemutatón. Magyar szerint a két ország közti viták abból erednek, hogy nem ismerjük kellőképpen egymást, ezért kiemelkedően fontos megismernünk közös történelmünket.

A szerző köszöntője után, a történész vegyes bizottság társelnöke, Vidnyánszki István kapott szót. Elárulta, hogy 2006-ban már hozzájárultak egy a témában íródott könyvhöz, azonban szerinte a Magyarok Kijevben az eddigi legkiemelkedőbb munka a témában.

A gondolatot Kollár János, a könyv projektvezetője, Magyarország kijevi nagykövetségének korábbi vezető konzulja egészítette ki. Véleménye szerint a könyv művészileg is komoly értéket képvisel, emellett nagy történelmi ívet mutat be, melyhez nem volt még hasonló.

Ackermann Sándor ezután a követség szerepéről kérdezte Keskeny Ernő korábbi nagykövetet, aki elárulta, hogy a könyv fordításában sok kollégája segédkezett. A két nép viszonyáról elmondta, a jelenlegi viták ellenére szomszédok vagyunk, jó kapcsolatra kell törekednünk. Megjegyezte, hogy Magyarország a világon harmadikként ismerte el Ukrajna függetlenségét és elsőként vette fel a diplomáciai kapcsolatokat az 1991-ben függetlenné vált országgal.

Ackermann Ukrajna függetlenedéséhez kapcsolódva feltette a kérdést, hogy a két nép közös történelmének, vagy a magyar reálpolitikának volt köszönhető Magyarország támogatása. Keskeny nagykövet úr válaszul kifejtette, hogy az Antallék látván, hogy a Szovjetuniónak nincs jövője, új alapokra kívánták helyezni a szomszédokkal való kapcsolatokat.

Ackermann ezután a két ország közti gazdasági kapcsolatok alakulásával kapcsolatban kérdezett. Keskeny válaszát azzal a gondolattal indította, hogy Kelet-Ukrajnában háború dúl. Reméli, hogy jövőre békét tudnak kötni a felek, mely a gazdasági kapcsolatokban is fellendülést hozhat.

Ackermann végső kérdésként a „soft diplomacy” szerepét vetette fel, kiemelve, hogy sportról, zenéről is említést tesznek a könyvben. A kérdésre Keskeny Ernő nagykövet adott választ. Szerinte a kétoldalú kapcsolatokban nagy hangsúlyt fektetnek a kultúrára, ezek mind jól szolgálják a kapcsolatépítést akkor is, amikor olyan feszült a viszony, mint most.