Magyar nemzeti érdek Európában: kisebbségi ügyek az Európai Parlamentben

Magyar nemzeti érdek Európában: kisebbségi ügyek az Európai Parlamentben
2019-07-17 KKI
2019. július 8-án a Külügyi és Külgazdasági Intézet adott otthont a Magyar nemzeti érdek Európában: kisebbségi ügyek az Európai Parlamentben kerekasztal-beszélgetésnek. A meghívottak körében Brucker Balázs politológus tartotta meg a beszélgetés főelőadását, „Az Európai Parlament nemzeti kisebbségi intergroupja: a kisebbségi érdekérvényesítés régi-új eszköze” címmel, melyre Kántor Zoltán, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet igazgatója és Kovács Attila, a Külügyi és Külgazdasági Intézet külső szakértője reflektáltak és fűzték hozzá szakmai gondolataikat. A kerekasztal-beszélgetést Ugrósdy Márton, a Külügyi és Külgazdasági Intézet igazgatója moderálta.

Brucker Balázs előadásában rámutatott az Európai Parlament adta lehetőségekre és akadályokra a kisebbségvédelem területén, kiemelte, hogy az uniós intézmény már az 1980-as évek elején felismerte a problémát, ennek ellenére nincs egy egységes kisebbségvédelmi keretszemlélet az Európai Parlamenten belül. Említést tett azokról az európai parlamenti szakbizottságokról – LIBE, CULT –, amelyek foglalkoznak kisebbségi ügyekkel, beszélt azokról a közös munkacsoportokról, amelyeknek szintén érdeke a kisebbségvédelem; így szóba került a Nemzeti Kisebbségügyi munkacsoport, amely 1983 óta foglalkozik az őshonos kisebbségek kérdésével. Magyarország szempontjából kiemelte, hogy az említett munkacsoportban 2004-től mindig volt egy magyar társelnöknek megválasztott képviselő is.

Az előadást követő beszélgetés során Kovács Attila hozzátette, hogy mutatkozott nemzeti konszenzus a kisebbségi ügyek kérdésében és rámutatott, hogy nem véletlen a magyar társelnöki pozíció az említett munkacsoportban, hiszen 2010 óta ez a kérdés a magyar belpolitika központjában áll. Kántor Zoltán szerint, ha megfelelően működnének a dolgok a kisebbségi jogok érvényesítése terén az Európai Unióban, nem lenne szükség ezekre a munkacsoportokra. Feltette a kérdést, mit is akar általában egy kisebbség, melyre az alapvető válasz a hosszú távú fennmaradás. Ez a célkitűzés lebontható kisebb célokra – például az anyanyelvhasználat a hivatalos életben, nemzeti szimbólumok használata –, ezután lehet elindulni az érvényesítések felé.

A jövő kisebbségi jogi érvényesítések kapcsán elmondták, hogy mivel az új Európai Parlament nagymértékben átalakul és Európai Bizottság is változások előtt áll, nem lehet pontosan belelátni, merre dől el a mérleg a kisebbségi érdekérvényesítés tekintetében. Azonban előreláthatólag nehezebb lesz, mint eddig, mert a migrációs kisebbségek kérdése is napirenden fog maradni, és eddig sem volt nagy egyetértés vagy társulás a parlamenti frakciók között az ügy előremozdításának kapcsán.