Migration patterns and the pandemic: comparing Japan’s and Europe’s challanges – online kerekasztal-beszélgetés

Migration patterns and the pandemic: comparing Japan’s and Europe’s challanges – online kerekasztal-beszélgetés
2020-09-29 KKI1

A Külügyi és Külgazdasági Intézet (KKI) 2020. szeptember 15-én online kerekasztal-beszélgetést szervezett „Migration patterns and the pandemic: comparing Japan’s and Europe’s challanges” címmel. A Szalai Máté által moderált rendezvényen két szakértő, Miyai Takeshi (The Japan Institute of International Affairs kutatója) és Marsai Viktor (a Migrációkutató Intézet stratégiai igazgatója, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem adjunktusa) osztotta meg gondolatait az európai és japán migrációs politika jövőbeli lehetséges irányairól.

A beszélgetésen az előadók három fő témát jártak körbe az új koronavírus-járványhoz kapcsolódóan: a magyar és európai migrációs politika perspektíváit, Japán bevándorlási és határpolitikáját, illetve az irreguláris migráció jövőbeli tendenciáit. Az európai és japán migrációs politika tekintetében jelentős különbséget jelent, hogy Japán nemzeti szinten hatékonyabban képes döntéseket hozni, ezzel szemben Európában jelentős különbségek tapasztalhatók az egyes nemzetállamok céljai és politikái között. A kulturális, történelmi és geopolitikai különbségekből eredő eltérő megközelítések és politikák következtében rendkívül nehéz közös álláspontra jutni Európában a migrációs politika vonatkozásában.

Az esemény során a szakértők az európai és japán migrációs folyamatok tekintetében a demográfiai helyzetben azonosították a fő közös pontot. Mindkét esetben ugyanis elöregedő társadalmakról beszélünk, ami a munkakorú népesség folyamatos csökkenésével jár, ezáltal komoly problémává válhat a munkaerőhiány. Japán esetében a külföldi származású népesség rendkívül alacsony, e tekintetben Európától eltérően egy zárkózottabb ország. A munkaerőpiaci hiányt ideiglenes, rövid idejű mobilitás formákkal igyekeznek orvosolni, melyben főként technikai gyakornokokra (technical interns) építenek, illetve a külföldi hallgatók munkaerőpiaci jelenléte is számottevő. Ezen programok sikeressége azonban Miyai szerint megkérdőjelezhetőek, a részvétel ezeken a programokon évről-évre elmarad a várakozásoktól, így a problémát egyelőre nem sikerült kezelni. Ennek következtében a kutató szükségesnek látja a jövőben kiszélesíteni ezeket a programokat.

Ezzel szemben Európában Marsai szerint a demográfiai kihívásra adott válasz tekintetében a migráció erősítése mellett más stratégiák is jelen vannak, az egyik ilyen alternatíva a termékenységi ráta növelését célzó intézkedések. Európa vonatkozásában Marsai Viktor stratégiai szempontból három fő tényezőre és trendre hívta fel a figyelmet. Egyrészről a demográfiai kihívásra, másrészről Európa a magasabb jövedelme, jóléti állami rendszere és a MENA régióhoz, illetve Afrikához való közelsége miatti erős vonzerejére. Végül pedig az Európa határvidékén az utóbbi évtized során felerősödő regionális válságok alakulása is meghatározza a migrációs helyzetet. A kutató szerint ezen tényezők tekintetében a koronavírus-járvány várhatóan nem hoz érdemi változást, a meghatározó trendek és irányvonalak nem alakulnak át.

A két szakértő az előadások után több kérdésre is válaszolt, amelyek többek között a jelenlegi válság okozta lehetőségekre vonatkoztak a hosszú távú előrejelzések és politikák újragondolása területén, valamint Abe Shinzo lemondásának a Japán migrációs politikára való hatásaira, illetve érintették az új európai migrációs csomaggal kapcsolatos elvárásokat is.

A teljes (angol nyelvű) felvételt az alábbi linken vagy YouTube-csatornánkon érhetik el!