Mit adott nekünk az EU? Az EU szerepe a koronavírus járványban és az arra adott válaszban

Mit adott nekünk az EU? Az EU szerepe a koronavírus járványban és az arra adott válaszban
2020-05-29 KKI1
A Külügyi és Külgazdasági Intézet május 14-i online kerekasztal-beszélgetésének felvétele.

A kerekasztal résztvevői:

Eleonora Poli
Kutató, Nemzetközi Kapcsolatok Intézete, Olaszország  (Instito Affari Internazionali)

Rem Kortweg
Vezető kutató, Clingendael – Hollandia Nemzetközi Kapcsolatok Intézete  (Netherlands Institute of International Relations)

Molnár Tamás
Kutató, Külügyi és Külgazdasági Intézet

Moderátor:

Varga Gergely
Vezető kutató, Külügyi és Külgazdasági Intézet

A webinar célja az Európai Unió állapotának értékelése volt a koronavírus-járvány és a gazdasági válság tükrében. A KKI szakértője, Molnár Tamás mellett olasz és holland szakértők részvétele a beszélgetésben biztosította, hogy olyan országok perspektívái is megjelenjenek, amelyek a gazdasági szolidaritásra, az integráció elmélyítésére, a kínai befolyásra vonatkozó EU viták középpontjában vannak. A sajátos nemzeti tapasztalatokba és tagállami belpolitikai kérdésekbe való betekintés szintén gazdagították a beszélgetést.

A beszélgetés résztvevői mind egyetértettek abban, hogy az EU nem működött jól a válság kirobbanásának idején, hiányzott a vezetés és az eltökéltség az Unió részéről. Néhány hétbe telt, mire az EU átfogó választ képes volt kimunkálni, leginkább a rövid távú gazdasági intézkedések meghozatala formájában, amelyek lehetővé tették a tagállamok számára, hogy a gazdaságukat életben tartsák. A válság harmadik lépcsőjében, ahogy az egyes tagállamok ellenőrzésük alá tudták vonni a járvány terjedését, és a korlátozó intézkedések fokozatos enyhítése is megkezdődhetett, az EU-intézmények és a -tagállamok megkezdték a hosszú távú gazdasági újjáépítési program kidolgozását.

Ahogy Eleonora Poli, az olasz IAI intézet kutatója hangsúlyozta, az európai politikai spektrum egyik szélén az olaszok találhatóak, akik a legtöbbet szenvedtek a vírustól, igen kevés segítséget kaptak az EU-tól akkor, amikor a legnagyobb szükség lett volna rá, és az EU-ellenes érzelmek már korábban is jelentősek voltak a társadalomban. Ennélfogva, az olaszok erőteljes és látható formáját követelik az EU-tól a gazdasági újjáépítésükben, vagy a közvélemény jelentős része a maradék bizalmát is elveszíti az Unióban. Rem Korteweg, a holland Clingendael Intézet vezető kutatója rámutatott, hogy a spektrum másik szélén Hollandia áll, a pénzügyi szigort preferáló gazdag tagállamok, az ún. „fukar négyek“ vezető országa. Jelenleg belpolitikai tényezők, többek között törékeny koalíciós kormány és a jövő évi választások tovább bonyolítják a koronakötvényekről és az európai szolidaritás határairól szóló vitát a holland politikai életben. Rendkívül nagy kihívás lesz kompromisszumos megoldást találni az EU-tagállamok között a gazdasági újjáépítési csomagról, a legvalószínűbb forgatókönyv az, hogy az EU most is valahogy kis lépésekkel átevickél majd a válságon egy nagy ugrás helyett.

A teljes (angol nyelvű) felvételt az alábbi linken vagy YouTube-csatornánkon érhetik el!