Német parlamenti választások 2021: mire számíthat Berlin, Brüsszel és Budapest?

Német parlamenti választások 2021: mire számíthat Berlin, Brüsszel és Budapest?
2021-10-06 Csenge Dobrai

2021. szeptember 29-én a Külügyi és Külgazdasági Intézet (KKI) online rendezvényt tartott a német választások eredményeinek értékeléséről és azok lehetséges hatásairól „Német parlamenti választások 2021: mire számíthat Berlin, Brüsszel és Budapest?” címmel. A rendezvényen Dr. Hettyey András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyetemi docense, Inotai Edit, az Euro-Atlanti Integrációért és Demokráciáért Alapítvány (CEID) főmunkatársa, valamint Molnár Tamás Levente, a KKI kutatója vett részt. Az eseményt Garai Nikolett, a KKI kutatója moderálta.

A választások eredményeinek értékelése kapcsán Molnár Tamás Levente szerint a leginkább meglepő fejlemény az volt, hogy ugyan a választási kampányt nagy részben az ún. „jövőbe mutató témák” dominálták, mint a környezetvédelem és a digitalizáció, a választást azonban mégis a stabilitást és szociális biztonságot hangsúlyozó SPD nyerte, javarészt a 60 évnél idősebb generáció szavazataival. Hettyey András szerint a választás legérdekesebb fordulata, hogy a két egykori néppárt – Uniópárt és SPD – együttes eredménye nem érte el a szavazatok 50 százalékát. Inotai Edit egy harmadik aspektust említve a szoros végeredményt emelte ki, hangsúlyozva, hogy a pártok népszerűségét illető különböző felmérések alapján idén január óta mind a konzervatívok, mind a szociáldemokraták és a zöldek is megnyerhették volna a választást. A választási eredményt elemezve a CEID főmunkatársa továbbá elmondta, hogy a választásokon győztes SPD alapvetően a kontinuitást, a „weiter so”-t testesíti meg, míg a két nyertes egykori ellenzéki párt, a Zöldek és az FDP alapvetően a megújulást képviselik.

A virtuális panel résztvevői elemezték a választási kampányt, kiemelve a választásokon győztes SPD sikeres döntéseit, illetve a CDU, valamint a Zöldek hibáit is. Molnár Tamás Levente szerint a szociáldemokrata jelölt mellett szólt kompetenciája, higgadt, moderált stílusa, valamint az, hogy pártja szokatlanul nagy egységet tudott mutatni, továbbá felsorakozott Scholz mögött. Ezen túl a COVID-19 is történelmi lehetőséget jelentett az SPD számára: ismét különös igény mutatkozott a gondoskodó, szociális államra, melyet a német szociáldemokraták tudták leghitelesebben képviselni. Inotai Edit és Hettyey András a CDU és a Zöldek hibáit és mulasztásait elemezték a kampány során. Végezetül mindhárom résztvevő kitért az AfD eredményére, egyetértve abban, hogy a párt a jelen helyzetben elérte növekedési potenciáljának csúcsát, illetve hogy a német társadalomban meglévő nyugat-keleti törésvonalak jól megmutatkoznak a párt eltérő regionális támogatottságában.

Az új német kormánykoalíció összetételét illetően a szakértők egybehangzó véleménye szerint a legnagyobb esélye az ún. jelzőlámpa-koalíciónak van, melyet az SPD, az FDP és a Zöldek alkotnának. Az Uniópártok vélhetően ellenzékbe fognak vonulni, a párton belüli turbulens folyamatok, és a pártelnök Armin Laschet gyenge pozíciójából kifolyólag a konzervatívok jelenleg nincsenek abban a helyzetben, hogy eredményes koalíciós tárgyalásokat tudjanak folytatni egy ún. Jamaica-koalícióról.

Amennyiben a jelzőlámpa-koalíció kerülne hatalomra Németországban, úgy megnyílna a lehetőség számos reformra az európai integrációt illetően. Az új lehetséges német kormánykoalíció mindhárom pártja alapvetően a jelenleginél föderatívabb Európát képzelne el. A reformok közül a leglényegesebb a pénzügyi politika kapcsán a közös adósságfelvétel kérdése, ill. a különböző szociális intézkedések, így a közös európai minimálbér. Scholz kancellárságával ezek a témák új lendületet kaphatnak, ugyanakkor figyelembe kell venni az FDP elutasító hozzáállását is minden európai adósságközösségiesítéssel szemben. Utóbbi különösen lényeges szempont lenne, ha a liberális párt adná az új koalíció pénzügyminiszterét.

A magyar–német kapcsolatok jövőjével kapcsolatban Inotai Edit szerint radikális változásra nem kell számítani, ugyanakkor egy szociáldemokrata kancellár valószínűsíthetően jóval kritikusabb lesz a magyar kormánnyal szemben a jogállamisági vitában, mint a jelenlegi német vezetés, ugyanakkor messzemenő gyakorlati következményekre nem lehet számítani. Molnár Tamás Levente elmondása alapján a magyar kormánynak kisebb érdekérvényesítő képessége lesz az új német kormánynál, annál az egyszerű oknál fogva, hogy a konzervatívok vélhető kikerülésével a jelzőlámpa-kormánynál nem lesznek meg a személyes ismeretségek.  Hettyey András végezetül a német és a magyar társadalom szétfejlődéséről, egymás egyre nagyobb fokú meg nem értéséről, és a politikai elitek fokozódó elidegenedésről beszélt. Mindhárom előadó külön kitért a magyar–német gazdasági kapcsolatok jelentőségére, melynek jövőjét nagy mértékben meg fogja határozni az elektromobilitási fejlődést illető folyamatok, illetve általánosságban az autóipar jövője.

A teljes felvételt az alábbi linken vagy YouTube-csatornánkon érhetik el!