Online kerekasztal-beszélgetés: A globalizáció jövője a COVID-19 után

Online kerekasztal-beszélgetés: A globalizáció jövője a COVID-19 után
2020-07-21 KKI1

A Külügyi és Külgazdasági Intézet (KKI) 2020. július 9-én angol nyelvű online kerekasztal-beszélgetést szervezett The Future of Globalisation after COVID-19 címmel. A rendezvény szakértői Xu Mingqi professzor, a Sanghaji Társadalomtudományi Akadémia Európai Tanulmányok Központjának igazgatója, valamint Goreczky Péter, a KKI vezető elemzője voltak. A beszélgetést Baranyi Tamás Péter, a KKI stratégiai igazgatóhelyettese moderálta.

Xu Mingqi professzor elmondta, hogy a járvány súlyos csapást jelentett a globális gazdaságra, amiből kizárólag kölcsönös együttműködés révén lehet felépülni. Jó példa erre a vírus elleni vakcina fejlesztése, amely nemzetközi együttműködést kíván. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy gazdasági téren növekvő távolságtartás és az együttműködés hiánya volt tapasztalható már a járvány előtt is, ami aggodalomra ad okot. A nemzetbiztonsági szempontok egyre nagyobb hangsúlyt kaptak bizonyos iparágak és termékek esetében, ami nehezíti a párbeszédet. A járvány utáni gazdasági rend alapjainak lerakásához ugyanakkor felül kell emelkedni bizonyos érdekeken, és a kétoldalú kereskedelem és befektetések fejlesztésére van szükség.

Goreczky Péter rámutatott, hogy egyes országok és régiók igyekeznek pozícionálni magukat a COVID-19 utáni időszakra, és olyan iparágakra, illetve technológia-fejlesztésekre koncentrálnak, amelyek a válság idején is jelentős potenciállal bírnak. A globális és regionális ellátási láncok kapcsán elmondta, hogy már a járvány kitörése előtt jelentős változások indultak, mindenekelőtt a technológiai fejlődésnek köszönhetően. Az Ipar 4.0-hoz köthető új technológiák várhatóan javítani fogják az ellátási láncok átláthatóságát, rugalmasságát és ellenálló képességét, amely tulajdonságok fontosságára éppen a járvány hívta fel látványosan a figyelmet. Kína kapcsán hangsúlyozta, hogy a járvány tapasztalatai ellenére számos multinacionális vállalatnak továbbra is megéri Kínában gyártani, egyrészt a költségek, másrészt pedig a helyi piac vonzereje miatt.

A két szakértő egyet értett abban, hogy a járvány eseményei miatt a WTO gyors reformjára nem lehet számítani, ugyanakkor a szervezetre nagy szükség lenne a nemzetközi kereskedelem körüli feszültségek kezelésében. Az Övezet és Út Kezdeményezés kapcsán mindketten hangsúlyozták a fenntarthatósági szempontokat, amelyek a válság hatására előtérbe kerülhetnek. Magyarország és Kína gazdasági kapcsolatait érintve elhangzott, hogy kölcsönös együttműködésre van szükség a kétoldalú kereskedelem bővüléséhez.

A teljes (angol nyelvű) felvételt az alábbi linken vagy YouTube-csatornánkon érhetik el!