Online kerekasztal-beszélgetés: Kína a Covid-19 utáni világrendben

Online kerekasztal-beszélgetés: Kína a Covid-19 utáni világrendben
2020-07-15 KKI1

A Külügyi és Külgazdasági Intézet (KKI) 2020. június 23-án online kerekasztal-beszélgetést szervezett Kína a Covid-19 utáni világrendben címmel. A rendezvény szakértői Dr. Csen Hszin, a China-CEE Institute ügyvezető elnöke és Dr. Salát Gergely, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem docense voltak. A rendezvényt Dr. Baranyi Tamás, a KKI stratégiai igazgatóhelyettese moderálta.

A beszélgetés elején Salát Gergely hangsúlyozta, hogy Covid utáni világrendről beszélni már csak azért is nehéz, mert a világjárvány éppen két napja produkált rekordszámú új fertőzöttet, Csen Hszin pedig a jelenlegi kínai gócpont kialakulásáról és kezeléséről beszélt. Salát Gergely azt is hozzátette, a néhány száz új kínai eset sokkal nagyobb médiavisszhangot vált ki, mint a naponta harmincezernél is több amerikai. Csen szerint a jelenlegi feszültségek a járvány fényében értelmezendők, és remélhetőleg átmenetiek, míg Salát Gergely szerint a feszültség alapja a „matematika”, vagyis az, hogy Kína továbbra is nagyon gyorsan fejlődő ország, és az Egyesült Államok több ponton is úgy érzékeli, ez kihívást jelent számára. Csen Hszin többször rámutatott arra, hogy Kína elszigetelése nem kivitelezhető. Salát Gergely egyetértett: a hidegháború kialakulásakor az egyik blokk már évtizedek óta gazdasági autarkiában élt, míg jelenleg Kína és az USA a világ leginkább összekötött országai.

Mindkét szakértő egyetértett abban, hogy a gazdaság talpra állítása mindkét ország számára prioritás, amihez a nemzetközi kooperációt kellene erősíteni. A kereskedelempolitikai nehézségekről és multilateralizmusról Csen professzor elmondta, hogy amíg egy ország nagyon erős, addig szabadkereskedelmet (free trade) kér számon a többieken, de ha már gyengül, akkor tisztességes kereskedelmet (fair trade), és ez jellemzi a jelenlegi viszonyokat is. Az ellátási láncok mesterséges megrövidítésével kapcsolatban Salát Gergely hangsúlyozta: nagyon drága lenne, és ezért valószínűleg néhány látványos kivételtől eltekintve nem is fog megvalósulni. Leegyszerűsítve: lehet, hogy az európaiak és amerikaiak egy része bojkottálná Kínát, de ha úgy kérdezzük, fizetne-e sokkal többet bizonyos termékekért, akkor már nemet mondana. Csen emellett elmondta, hogy Kína egyébként is dolgozott ilyen átalakításon, hiszen egyre magasabb hozzáadott értékű termékekkel szeretne részt venni a világgazdasági folyamatokban. A technológiát mindketten kiemelten fontos területként jellemezték, ahol további versengés várható. Csen Hszin elmondta: Kína a 2008-as válságot az infrastrukturális beruházások támogatásával tudta átvészelni, a mostani válságot pedig a technológiába és a high-tech infrastruktúrába való befektetéssel kívánja. A felmerülő biztonsági aggályokra válaszolva azt válaszolta: az 5G technológia kínai kiépítésével szemben a nyugatiak gyanakodhatnak, de a kínaiak mégsem gyanakszanak nagyvárosaik vízközműveire, amit döntően francia cégek modernizáltak.

Európát – és a világ legtöbb részét illetően – Salát és Csen egyetértettek abban, hogy a kínai-amerikai feszültségek fokozódása mindenki számára hátrányos, mivel a kisebb országok jelentős része függ mind a Nyugattól, mind Kínától. Az Övezet és Út Kezdeményezéssel (BRI) kapcsolatban elhangzott, hogy több projekt lelassult, mások viszont nem, és így a BRI heterogén jellege hozzájárul a járvány utáni dinamizmushoz. Európa, ezen belül is Kelet-Európa és a Nyugat-Balkán a továbbiakban is fontos színterei lesznek a kínai befektetéseknek, Kína pedig reméli, hogy ezt nem fogja akadályozni a nemzetközi feszültség növekedése.

A teljes (angol nyelvű) felvételt az alábbi linken vagy YouTube-csatornákon érhetik el!