A Külügyi és Külgazdasági Intézet adott helyszínt ‘Regional cooperation in the Western Balkans: The Berlin Process and Visegrad Group in comparison’ (Regionális együttműködés a Nyugat-Balkánon: A berlini folyamat és a Visegrádi Csoport összehasonlítása) c. projekt eseményének 2019. június 28-án. A projektet egy V4-es és WB6-os think tankekből álló konzorcium kivitelezi, amelynek többek között tagja a SEE Think Net Network, az Institute for Democracy “Societas Civilis” – Skopje, a Network of the European Movement in Serbia és a KKI. A projektet a Nemzetközi Visegrádi Alap támogatja.
Az esemény két, a projekt keretében kiadott elemzés bemutatását célozta, amelyek:
- ‘Visegrad Group’s cooperation with Western Balkans: achievements and the way forward’ (Szerzők: Jana Juzová, Orosz Anna, Andrzej Sadecki, Tomáš Strážay)
- ‘Connecting dots in the Western Balkans’ (Szerző: Jelica Minić)
A prezentációk előtt Ugrósdy Márton, a KKI igazgatója és Ivan Nikolovski, az Institute for Democracy “Societas Civilis” – Skopje Európai Integrációs Központjának junior kutatója köszöntötte a vendégeket, és mutattak rá a projekt fontosságára, amely a visegrádi és a nyugat-balkáni országok közti együttműködés erősítését szolgálja. Az utóbbiaknak egyre nagyobb szükségük van a Visegrádi Csoport politikai ösztönzőire és technikai támogatására az európai integrációs folyamathoz.
A köszöntőket követően Balogh István, a magyar Külgazdasági és Külügyminisztérium biztonságpolitikáért felelős helyettes államtitkára tartotta meg bevezetőjét, amelyben hangot adott az Általános Ügyek Tanácsának döntését követő csalódottságának, mivel az ismételten elhalasztotta a döntést a csatlakozási tárgyalások megkezdéséről Észak-Macedóniával és Albániával. Figyelmeztetett, hogy az EU a társadalmi és politikai támogatásának gyengülését kockáztatja azzal, ha nem küld pozitív üzenetet a régió felé. Arra is emlékeztetett, hogy kölcsönös politikai és gazdasági érdekek kötődnek a nyugat-balkáni országok uniós integrációjához. Magyar szemszögből a térség egy természetes külpolitikai prioritási terület, amely számos potenciállal bír. A Magyar Kormány felismerte ezeket a ki nem használt gazdasági és kereskedelmi lehetőségeket, és lépéseket tett azok kiaknázására – tette hozzá. Emellett üdvözölte mindazokat a kezdeményezéseket, köztük a berlini folyamatot, amelyek hozzájárulnak a térségbeli reformokhoz és fejlődéshez, de hangsúlyozta, hogy ezek egyike sem helyettesítheti a csatlakozási folyamatot.
Az első, a Nyugat-Balkán és a visegrádi országok együttműködéséről szóló elemzést Orosz Anna, a KKI kutatója ismertette. Az elemzés kiemeli, hogy a visegrádi országok az uniós csatlakozást követően prioritásaik közé emelték a Nyugat-Balkán euroatlanti integrációjának a támogatását. A támogatás négy dimenzióra bontva mutatja be az elemzés, amelyek: politikai, inspirációs (know-how átadás), szektorális dimenziók, valamint a civil társadalmak és az állami adminisztráció közti együttműködés. A szerzők ajánlásokat is megfogalmaztak az együttműködés további erősítése érdekében, többek között egy megerősített szektorális és intézményi kooperáció révén, már korábban elindított, de még ki nem aknázott kezdeményezések felélesztésével, valamint a térség uniós integrációjának uniós intézményeken belüli megerősített támogatásával és az azt célzó lobbitevékenységgel.
Jelica Minić, a European Movement in Serbia alelnöke a berlini folyamat által támogatott regionális együttműködés egyik kulcsterületének számító konnektivitási agendáról szóló elemzését ismertette. A konnektivitási agenda és a regionális gazdasági térséget célzó többéves akcióterv két összekapcsolódó kezdeményezés, amelyek a regionális integráció révén elősegítik a térség felkészülését az európai egységes piachoz való csatlakozásra. Ez a regionális integráció érinti a közlekedést, az energiaellátást, a kereskedelmet, beruházásokat, munkaerőpiacot, stb. Az elért eredmények (pl. roaming megállapodás) bemutatásán túl Minić kitért a térségbeli politikai konfliktusokból, valamint a megvalósítást irányító szervek hatóságának és szabályainak megkérdőjelezéséből származó kihívásokra is. A következtetései során arra figyelmeztetett, hogy a bilaterális viták megmérgezhetik és alááshatják ezeket a regionális struktúrákat és veszélyeztetik azok fenntartható működését. Hangsúlyozta valamennyi, a megvalósításban érintett szereplő felelősségét, és külön felhívta a figyelmet arra is, hogy a civil társadalmi szereplők is fontos szerephez juthatnak.
A prezentációk nyomán számos kérdés merült fel a hallgatóságban a nyugat-balkáni országok uniós integrációjának támogatásával és a berlini folyamattal kapcsolatban, és a visegrádi országok ezekben játszott jövőbeli szerepéről.