Barabás T. János elemzése.
Az amerikai biztonságpolitika alakulásával párhuzamosan egy alternatív energiára épülő s tratégia i s e rősödik a régiónkban, de Románia az energia terén középtávon nem tud függetlenedni Oroszországtól, ezért például a Ploieştiben található orosz tulajdonú kőolaj-finomító termelése várhatóan felfut. A gazdasági kihívások nem akadályozzák Romániát atlantista politikája kiteljesítésében, aminek nemzetpolitikai okai is vannak: moldovai térnyerése a tét. A 2016. júliusi varsói NATO-csúcstalálkozótól a román fél az elrettentés elvének erősödését és így a NATO fekete-tengeri haderejének fejlesztését várja. A Nyugat korlátozott segítőkészsége miatt Románia számára felértékelődött térségünk biztonsági együttműködése, így a Magyarországgal való partnerség is. Közös érdekünk régiónk NATO-beli együttműködésének
kiegyensúlyozása, harmonizálása, erősítése, amely összehangolt
energia- és kisebbségpolitikát is jelentene. Megvannak rá a képességeink, hogy hozzáadott értéket tudjunk felajánlani a varsói NATO-tárgyalásokon. Egyrészt a meglévő képességeinket – légierő, vegyi fenyegetettség és katasztrófa elhárítása, hírszerzés, légi deszant, stb. – fejleszthetnénk tovább közös keretben, másrészt együttesen építhetnénk ki az infoháborús, illetve kiberhadviselési képességeinket. Ez utóbbi területen Románia jelentősen előrelépett, létezik már egy amerikai–román együttműködés is a témában, de nincsen olyan közös központ, mint a rigai StratCom, amely a NATO információs és kiberhadviselésének az északkeleti regionális parancsnoksága.
A teljes elemzés itt olvasható!
