Srí Lanka esete a kínai adósságcsapda-diplomáciával – mítosz és valóság

Srí Lanka esete a kínai adósságcsapda-diplomáciával – mítosz és valóság
2021-04-01 Csenge Dobrai
Eszterhai Viktor elemzése

Napjaink hidegháborús légkörében a nyugati politikai és akadémiai elit egyik visszatérő toposza a kínai adósságcsapda-diplomácia, amelyre a pekingi geoökonómiai stratégia legegyértelműbb megnyilvánulási formájaként szoktak hivatkozni. Az adósságcsapda-diplomácia bizonyítékaként a leggyakrabban Srí Lanka Hambantota kikötőjét említik. A vele kapcsolatos közkeletű történet nagy vonalakban a következőképpen foglalható össze: Kína hitelt nyújtott Srí Lankának a kikötő megépítésére, tudván, hogy az ország nem lesz képes visszafizetni azt; Peking így 99 évre megszerezte a kikötőt, amelyet haditengerészeti támaszpontként használhat a jövőben. Manapság azonban több tanulmány is arra mutat rá, hogy ez a narratíva végtelenül leegyszerűsítő és átpolitizált. A jelen tanulmány arra a kérdésre keresi a választ, hogy mennyire feleltethető meg Hambantota esete az adósságcsapda-diplomácia elméletnek, és abból mi következik a nemzetközi politikai helyzet tükrében.

A teljes elemzés itt olvasható!