Történelmi tapasztalatok és Európa újraegyesítése

Történelmi tapasztalatok és Európa újraegyesítése
2019-12-13 KKI
A Külügyi és Külgazdasági Intézet (KKI) és a Habsburg Ottó Alapítvány december 3-án rendezte meg „Történelmi tapasztalatok és Európa újraegyesítése” című konferenciáját.

Az Intézet részéről Ugrósdy Márton igazgató köszöntette a vendégeket, valamint kiemelte a Nyugat-Balkán és annak euroatlanti integrációjának fontosságát Magyarország szemszögéből. Részvétét fejezte ki továbbá az Albániában történt földrengés áldozatai felé, valamint megköszönte a Habsburg Ottó Alapítvánnyal való együttműködést. Prőhle Gergely, az Alapítvány elnöke szintén a szomszédságpolitika fontosságát hangsúlyozta. Beszédében Habsburg Ottó haladó gondolkodásmódját és az egységes Európáról vallott nézeteit is méltatta.

Bevezető előadásában Romsics Gergely, a Magyar Tudományos Akadémia vezető kutatója Európa újraegyesítését történelmi szempontból elemezte. Kiemelte, hogy a történelem korántsem hozható fel jó példaként, ugyanis Európa a múltban sosem volt teljes mértékben egyeséges. A kutató arra is rámutatott, hogy az európai történelem tágabb értelmezése szükséges, amiben a közép-európai térség történelemfelfogását is meg kell jeleníteni. Az Európai Unió azonban e tekintetben látványos előrehaladást könyvelhet el.

A konferencia első panelje Dobrowiecki Péter, az Antall József Tudásközpont EU-V4 irodavezetőjének moderálásával három uniós tagállam bővítéspolitikai álláspontjába engedett betekintést. Fejérdy Gergely, a KKI vezető kutatója a jelenlegi francia bővítéspolitikai nézetet mutatta be. Elmondása szerint Párizs további reformok és egy új bővítési koncepció keretén belül képzeli el a nyugat-balkáni integrációt. Molnár Levente Tamás, a KKI kutatója a német álláspontot részletezte és Berlin úgynevezett „igen, de” megközelítéséről beszélt. Ennek értelmében Németország ugyan támogatja az EU bővítését, viszont jelentős elvárásokat támaszt a jogállamiság megerősítése és a korrupcióellenes harc terén. Jarosław Wiśniewski, a London School of Economics egykori vendégkutatója Nagy-Britannia bővítéssel kapcsolatos nézeteit részletezte. Ugyan a Brexit jelentős kihatással lesz az országra, de London valószínűsíthetőleg továbbra is elkötelezett marad a Nyugat-Balkán iránt.

A második panelbeszélgetés Orosz Anna, a KKI kutatójának moderálása mellett három közép-európai ország bővítéspolitikával kapcsolatos nézeteivel foglalkozott. Mateusz Gniazdowski, a Centre for Eastern Studies (OSW) igazgatóhelyettese Lengyelország szerepét mutatta be a berlini folyamatban: Varsó továbbra is elkötelezett a Nyugat-Balkán uniós integrációjának előmozdításában. Christina Griessler, az Andrássy Egyetem Network for Political Communication programjának kutatója arra mutatott rá, hogy Ausztria a Nyugat-Balkánra irányuló közvetlen külföldi befektetések (FDI) legnagyobb forrása. Emiatt Bécs számára a régió stabilitása biztonsági és gazdasági szempontból is meghatározó. Klein András, a Külgazdasági és Külügyminisztérium Nyugat-Balkán Főosztályának vezetője kiemelte: az EU-nak reális csatlakozási perspektívát kell biztosítania a nyugat-balkáni országok számára annak érdekében, hogy térségbeli befolyása megmaradhasson. Végezetül mindhárom előadó üdvözölte Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének bővítésről vallott nézeteit.

A harmadik panelbeszélgetés során három nyugat-balkáni állam képviselője szólalt fel. A KKI kutatója, Németh Ferenc által moderált beszélgetés központi témája az Európai Tanács októberi döntésének (azaz a francia vétónak) a lehetséges hatásai volt. Dušan Janjić, a Forum for Ethnic Relations elnöke az EU-n belül és azon kívül érzékelhető euroszkepticizmusról beszélt. Felhívta továbbá a figyelmet a külső szereplők egyre növekvő tevékenységeinek veszélyeire a térségben. Adea Pirdeni, a Cooperation and Development Institute vezető szakértője kiemelte: az EU-nak el kell ismernie a tagjelölt államok által elért eredményeket annak érdekében, hogy lelkesedésük az uniós integráció irányába továbbra is fennmaradjon. A beszélgetés zárásaként Dragan Tilev, Észak-Macedónia uniós kapcsolatokért felelős tanácsadója nyomatékosította, hogy az EU integráció folytatása létfontosságú. A hiteles bővítési perspektíva hiánya pedig nemcsak Szkopjéra, hanem az egész térségre negatív hatással van.

A konferencia lehetőséget biztosított arra, hogy számos uniós tagállam bővítéspolitikai kérdésekben vallott elképzelései összehasonlításra kerüljenek. Emellett a nyugat-balkáni országok EU-hoz fűződő jelenlegi viszonya, valamint az uniós integráció jövőbeli kilátásai is meghatározó témái voltak az eseménynek.