1. A formálódó új világrendben a regionális együttműködések növekvő súllyal bírnak.
A formálódó új világrendben – avagy a pólusok nélküli rendszertelenségben – a multilateralizmus hagyományos szabály- és intézményrendszereit elvetik és felülírják a globális Keleten és Délen. Míg a szuperhatalmakat leköti politikai és fegyveres versengésük, a középhatalmak felemelkedésének lehetünk tanúi, s a regionális szereplők teret engednek a többoldalú szövetségi rendszereknek és a komplex konnektivitási projekteknek. Amint az internacionalizmus normáit és szabályait egyre több oldalról vitatják, a regionális gazdasági-politikai együttműködések és formálódó kereskedelmi folyosók – így a Három Tenger Kezdeményezés vagy a Középső Folyosó – súlya egyre nő.
2. A magyar konnektivitási stratégia támogatja a regionális és minilaterális együttműködések bővítését
Magyarország továbbra is elkötelezett a szomszédságában fennálló regionális együttműködések, mint például a Visegrádi Együttműködés, a Három Tenger Kezdeményezés vagy a Bukaresti Kilencek mellett. Az e tömbökön belüli politikai feszültségek ellenére a kooperáció továbbra is erős marad a nemzetgazdaságok és ellátási láncok mély összekapcsolódása, a kölcsönös érdekek és közös értékek, valamint a komoly történelmi múlt következtében. A magyar konnektivitási stratégia a kölcsönösen előnyös gazdasági kapcsolatok további bővítésére vállalkozik a közvetlen szomszédságon túl, továbbá a piacok, államok és nemzetközi szervezetek multiplex együttműködési hálózatának létrehozására törekszik, amely a kölcsönös tiszteleten és az elfogulatlan diplomáciai erőfeszítéseken alapszik. Ezek az erőfeszítések kulcsfontosságú befektetésekként szolgálnak az ellátási láncok, a nyersanyagok és az ipari termékek zavartalan áramlásának biztosítása érdekében, különösen a gazdasági bizonytalanságok korában. A Középső Folyosón keresztül a dél-kaukázusi és közép-ázsiai gazdaságok Európa kulcsfontosságú partnereivé válhatnak a stratégiai autonómiára való törekvésben.
3. A Három Tenger Kezdeményezés (HTK) nem csupán gazdasági szempontból fontos, de akár egy keletről érkező fenyegetés esetén is.
A Balti- és a Fekete-tenger összekötése az Adriai-tengerrel már a két világháború idején is a lengyel külpolitika egyik fontos célkitűzése volt. A két világégést, különösen a második világháborút követően kialakuló nemzetközi rend, mindazonáltal, ellehetetlenítette az ezirányú varsói tervek megvalósítását. A kezdeményezés 2015-ben vált valósággá, amikor lefektették a Három Tenger Kezdeményezés kereteit. Ez egy olyan közlekedési folyosó, mely a régió ütőere lehetne, a Via Carpatia útvonal pedig összeköti a Balti-tengert az Égei-tengerrel. A HTK egy olyan együttműködést teremthet, amely a gazdasági és energetikai célok mellett fontos biztonságpolitikai tényezővé is válhat. Hiszen nem csak közlekedési szempontból köti össze Északot Déllel, hanem egy olyan tengelyt hoz létre, mely egy esetleges keletről jövő biztonsági fenyegetés esetén gyorsan mobilizálható, növelve a résztvevő országok, valamint egész Nyugat-Európa biztonságát. Magyarországgal ellentétben azonban, ahol a Via Carpatia útvonal országon belüli szakasza elkészült, nem minden részt vevő ország halad így a megvalósítással.
4. A Középső Folyosó jelenleg kezdeti stádiumban van, és Magyarországnak mind gazdasági, mind biztonsági érdeke fűződik ahhoz, hogy ez az útvonal merre halad.
A Középső Folyosó egy gazdasági és közlekedési folyosó, amely – Oroszországot megkerülve – Kínát köti össze Európával, és az előrejelzések szerint döntő szerepet fog játszani az európai ellátási láncok biztosításában. Már 2023-ban is gyors, 65%-os növekedést tapasztaltak a folyosó kereskedelmi volumenében, s várhatóan az idén ez tovább nőhet. Azonban még mindig kezdeti stádiumban van, ezért minden érdekelt fél, így Magyarország is, stratégiai befektetések révén döntő szerepet játszhat az infrastruktúra kiépítésében. Nem csak Magyarország érdeke, hogy a Középső Folyosó a jól kiépített közép-európai közlekedési útvonalakba torkolljon, hiszen Magyarország közvetlen szomszédsága kulcsfontosságú területen, az észak-déli és a kelet-nyugati közlekedési útvonalak találkozásánál, az Adriai-tenger térségének közvetlen közelében helyezkedik el, amelynek jelentősége a Vörös-tenger biztonsági kihívásai miatt minden korábbinál nagyobb. A másik gyakorlati ok az, hogy ha az útvonal Közép-Európán haladna keresztül, csökkenne a vasúti nyomtávváltás szükségessége. Annak lehetősége, hogy a Keleti Partnerség országait és a Türk Államok Szervezetének tagállamait egyazon közlekedési folyosó kösse össze az európai piacokkal és gazdaságokkal, az EU stratégiai autonómiájának és közös külpolitikája megvalósításának céljait szolgálja.
5. Az MKI „3+2 Tenger Kezdeményezése” a régiók közötti együttműködés lehetőségeit tárja fel a Kaszpi-tengertől a balti térségig, Magyarországgal a csomópontban.
A kereskedelmi folyosókból, nemzetközi szervezetekből és gazdasági partnerségekből álló multiplex együttműködési hálózatok jellegéből adódóan bizonyos csúcspontok, áruk, szolgáltatások és ötletek áramlásának szűk keresztmetszetei, valamint a nemzetközi összeköttetések csomópontjai azonosíthatók. A Magyar Külügyi Intézet azért ad otthont a „3+2 Tenger Kezdeményezésnek”, hogy hat ország – Kazahsztántól Horvátországon át Lengyelországig – vezető kutatói számára biztosítson alapot az eszmecserére, feltárva a Három Tenger Kezdeményezés és a Középső Folyosó közötti konnektivitás előtt álló lehetőségeket és kihívásokat.
Készítette: Kránitz Péter Pál és Vass Ágnes
