2023.június 2-án került megrendezésre a „A spanyol tartományi választások tanulságai – országos és európai kilátások” című kerekasztal beszélgetés, amelynek moderátora Viola Cintia (MKI), meghívott szekértői pedig Baranyi Tamás (MKI) és Stepper Péter (MKI) voltak. Az esemény fókuszában a spanyol tartományi választási eredmények lehetséges következményei, Spanyolország az Európai Unióban elfoglalt helye, a júliusra előrehozott általános választások, illetve a 2023 második félévében esedékes spanyol soros elnökség állt.
A 2023. május 28-án Spanyolországban megtartott tartományi választások során 12 körzetből a kormányon lévő Spanyol Szocialista Munkáspárt mindössze hármat tudott megnyerni. Baranyi Tamás a kormánypárttal kapcsolatban elmondta, hogy 2019-ben minimális többséggel vették át a hatalmat, és támogatottságuk a pandémia és különféle korrupciós botrányok következtében erősen csökkenő tendenciát mutat. Nem sokkal a választásokat követően Pedro Sanchez miniszterelnök bejelentette, hogy előre hozzák a decemberben esedékes általános választásokat. A döntés okait keresve Stepper Péter megemlítette, hogy a spanyolországi jobboldal komoly erősödésen megy keresztül, amely tendenciát nézve az említett pártok decemberre már jóval nagyobb szavazóbázisban reménykedhettek volna, mint most. Egy másik szemlélet szerint a miniszerelnök arra játszhat, hogy a júliusi időpontban talán kevesebben mennek el szavazni, ez azonban Baranyi Tamás szerint épphogy a baloldali szocialista szavazók számát fogja negatívan érinteni. Más szempontból azonban nem megalapozatlan a miniszterelnök döntése, hiszen a Néppárton belüli hatalmi játszmákat az idő rövidsége végett nem lesz lehetőség lefolytatni.
Ezt követően a július 23-ára előrehozott általános választások lehetséges kimenetelei kerültek alaposabb kibeszélésre, azon belül is, az esetleges PP – Vox koalíció lehetőségéről volt szó. A kérdéssel kapcsolatban Baranyi Tamás kifejtette, hogy a Vox ugyan egy radikális jobboldali párt, mégsem szigetelődtek el annyira, mint a hozzájuk hasonló értékeket valló AfD Németországban. Ennek köszönhetően egyáltalán nem valószerűtlen, hogy a Néppárt velük alakítson koalíciót. A koalíció kérdéséről hasonló véleményen volt Stepper Péter is, aki megemlítette, hogy tartományi szinten működtek már együtt a két párt képviselői.
A beszélgetés további részében szóba került a spanyol politikai rendszer polarizálódása – azon belül is a rendszeren kívül gondolkodó kisebb pártok, mint a Podemos vagy a Ciudadanos szavazóbázisának csökkenése, illetve a Néppárt–Vox koalíció alternatívái is, mint például a kisebbségi kormányalakítás vagy éppen a nagykoalíció.
A soros elnökséggel kapcsolatban Baranyi Tamás szót ejtett arról, hogy Spanyolország egy minta tagállam az Európai Unióban továbbá hozzátette, hogy az EU értékeivel elsősorban a szocialista kormány tudott azonosulni. A témáról értekezve a szakértők arra a konklúzióra jutottak, hogy az EU-ra nézve nem lesz komolyabb jelentősége annak, hogy a soros elnökség alatt zajlik le majd a választás – és nagy eséllyel a kormányváltás – mivel ez a szerepkör többnyire szimbolikus.
Zárásként szó esett a Valencia Trió együttműködésről is, amely egy frissen alakult, Spanyolországot, Lengyelországot és Romániát magába tömörítő platform. Arra a kérdésre, hogy Lengyelország számára ez az együttműködés felválthatja-e a Visegrádi Együttműködést, Stepper Péter kifejtette, hogy Varsó számára fontos, hogy legyen egy nagyobb, befolyásosabb nyugat-európai szövetségese, de mivel a V4-ek egy több mint 30 éve működő formáció, ezért még korai lenne kijelenteni, hogy az új együttműködés hasonlóan ilyen jelentőségűvé nőheti ki magát.
Képek forrása: Magyar Külügyi Intézet (MKI)
