2023. december 12-én a Magyar Külügyi Intézet (MKI) Ázsia–Csendes-óceáni térség kutatócsoportja megtartotta „Ázsia 2023” című évértékelő beszélgetését. A beszélgetés résztvevői az MKI kutatói, Buzna Viktor, Goreczky Péter, Salát Gergely és Trembeczki Zsolt voltak. A beszélgetést Mezei Tibor, az MKI kutatója moderálta.
A térséget leginkább meghatározó jelenséget, az Egyesült Államok és Kína stratégiai versenyét nagymértékű eszkaláció jellemezte 2022-ben, s hogy ez folytatódott-e 2023-ban, arról a kutatók véleménye némiképp megoszlott. Goreczky Péter azt emelte ki, hogy a februári mélypont, a kínai kémballon lelövése után a kapcsolat krízismegelőző módra váltott. A felek felismerték, hogy versengés mellett együttműködésre is szükség van, teljes leválás helyett tehát inkább a kockázatcsökkentés stratégiáját követték, kiváltképp a technológiai szektorban. Salát Gergely ezzel szemben pesszimistább álláspontot fogalmazott meg: felhívta a figyelmet arra, hogy Kína, mintegy elengedve a jó viszonyt a Nyugattal, már nyíltan új világrend kialakításáról beszél, nem pedig betagozódásról. Bár a kínai vezetés is érdekelt egyfajta modus vivendi fenntartásában, a Biden-Hszi találkozó kemény nyilatkozatai alapján akár a legrosszabbra is fel vannak készülve, és nem rendelnek alá mindent a kármentésnek. Buzna Viktor megítélése szerint Kína még nem adta fel célját, hogy a meglévő intézményrendszer felett szerezzen befolyást. Ugyanakkor rámutatott, hogy a nemzetközi rendszerben zajló folyamatok nem támasztják alá az optimista elemzői értékelést.
A szakértők az idén 10 éves Övezet és Út kezdeményezésről (BRI) is beszéltek, megállapítva, hogy a BRI – hagyományosan Kína felemelkedésének és globális ambícióinak stratégiája – elindítása óta jelentősen megváltozott. A BRI indulása idején Kína még a jelenlegi világrendben gondolkodott, azonban, ahogy azt a BRI 10 csúcs is mutatta, a kezdeményezés mostanra inkább a globális Délről szóló vízióvá vált. Ezzel párhuzamosan a BRI megainfrastrukturális projektjeit felváltották a kisebb költségű, „puhább” projektek – kérdéses azonban, hogy a kezdeményezés „újracsomagolása” mennyire arat tetszést a globális Dél országainak körében.
A beszélgetésen a két ázsiai óriás, Kína és India viszonyának alakulása is szóba került. Trembeczki Zsolt kiemelte, hogy India elsőszámú aggodalma jelenleg Kína növekvő asszertivitása, amelynek hatására Delhi egyre szorosabbra fűzi stratégiai partnerségét az Egyesült Államokkal. A kutatók azonban hangsúlyozták, hogy Kína és India kapcsolata többdimenziós, sajátos keveréke szembenállásnak és együttműködésnek – utóbbi leginkább multilaterális fórumok keretében nyilvánul meg. Multilaterális fórumok szempontjából 2023 kifejezetten jó év volt India számára, hiszen az ezeken a platformokon aratott diplomáciai sikereivel növelte láthatóságát a világban. India látványos felértékelődéséhez hozzájárult egyrészt ideális pozíciója, melynek segítségével hatékonyan tud közvetíteni Nyugat és Kelet között, másrészt pedig, hogy idén májustól a világ legnépesebb országává vált.
A szakértők a globális szempontból kulcsfontosságú délkelet-ázsiai régió fejleményeire is kitértek, kiemelve a nyugatias-progresszív politikai erők háttérbe szorulását és a populista, autoriter hajlamú erők felemelkedését, illetve az iszlám radikalizmus erősödésének tendenciáját. A térség belpolitikai és társadalmi folyamatainak alakulása különösen jelentős lehet annak fényében, hogy Délkelet-Ázsia az USA–Kína versengés egyik fő színtere, gazdasági tekintetben – különösen digitális gazdaság terén – pedig rohamos fejlődésen megy keresztül. A délkelet-ázsiai országok, bár az elmérgesedő USA–Kína rivalizálásban és blokkosodásban nem érdekeltek, egyelőre profitálnak a multinacionális cégek kockázatcsökkentő stratégiájából, melynek keretében azok a gyártási folyamataikat kiviszik Kínából. A kutatók ugyanakkor aggasztó fejleményekre is felhívták a figyelmet, például a mianmari polgárháborúra, ahol még Kína katonai beavatkozására is van esély, továbbá a Dél-kínai-tenger egyre gyakoribb incidenseire, amelyekből a jelenlegi feszült környezetben bármikor lehet komolyabb összeütközés.
