There are no matching posts to display...

Blue Chip hálózatok: Két esettanulmány az övezet és az út elleni kezdeményezésről

Blue Chip hálózatok: Két esettanulmány az övezet és az út elleni kezdeményezésről
2022-01-13 Csenge Dobrai
Trembeczki Zsolt angol nyelvű elemzése

Miközben Kína „Egy Út, Egy Övezet” programja (Belt and Road Initiative, BRI) a globális infrastruktúra-fejlesztésről szóló diskurzus uralkodó témájává vált, a BRI valódi céljával vagy potenciáljával szemben kétkedő országok több alternatív kezdeményezést is útnak indítottak. Az alábbi elemzés két esettanulmányt vet össze: Japán és India 2017-es „Ázsia–Afrika Növekedési Folyosóját” (Asia-Africa Growth Corridor, AAGC), amely részben Japán „Minőségi Infrastruktúra” (Quality Infrastructure) koncepciójából merített, valamint a G7 országcsoport „Build Back Better World” (B3W) tervét, amely lényegében az Egyesült Államok, Japán és Ausztrália által 2019-ben bejelentett „Blue Dot Network” utódjának tekinthető. A tanulmány arra jut, hogy az e kezdeményezések által hirdetett szigorú pénzügyi és minőségbéli sztenderdek pozitív hatással járhatnak a projektek végső megtérülésére, ugyanakkor a célországok számára elérhetetlenül magas kiinduló költségekhez vezethetnek. Mindeközben a nemek közötti egyenlőség, az államigazgatás digitalizálása és más hasonlóan tiszteletreméltó célok előtérbe helyezése nem feltétlenül tükrözi a fejlődő országok infrastruktúra-fejlesztéssel kapcsolatos prioritásait. Ezen felül, miközben a vizsgált kezdeményezések döntőrészt a magántőke mobilizálására építenek, a szakirodalom egyértelmű álláspontja szerint az infrastrukturális projektek jellemzően nem kifejezetten vonzóak a magánbefektetők számára, különösen a fejlődő régiókban. Figyelembevéve azonban, hogy egyes előrejelzések szerint a 2040-ig várhatóan megvalósuló infrastrukturális beruházások értéke és a tényleges világméretű igény között 15 billió dolláros rés fog tátongani, semmiféle ok nincs a kínai és nyugati regionális összeköttetési kezdeményezések közötti zéróösszegű versengésre. Ennek fényében azt javasoljuk, hogy Magyarország mutasson nyitottságot valamennyi ilyen jellegű kezdeményezés irányába, és tartózkodjon a bármelyik felé történő kizárólagos elköteleződéstől.

A teljes angol nyelvű elemzés itt olvasható!