A Magyar Külügyi Intézet (MKI) 2023. július 11-én tartotta a „Magyar érdekek a Balkánon” című kerekasztal-beszélgetését, melynek résztvevői Ármás Julianna és Orosz Anna, az MKI kutatói, illetve Reményi Péter, a Pécsi Tudományegyetem egyetemi docense, a Politikai Földrajzi, Fejlődési és Regionális Tanulmányok Tanszék tanszékvezetője voltak. A beszélgetést Baranyi Tamás, az MKI stratégiai igazgatója moderálta.
A kerekasztal-beszélgetés fókuszában az egyre nagyobb figyelmet kapó magyar Balkán-politika állt. A jelenlegi fokozott médiaérdeklődés közvetlen előzménye a még jelenleg is tartó észak-koszovói zavargások, melyek során NATO-KFOR katonák, és köztük magyar békefenntartók is megsérültek. A kerekasztal-beszélgetés célja tehát a magyar érdekek azonosítása és helyzetének értékelése volt, illetve hasonló hangsúllyal került értelmezésre a nyugat-balkáni régiós kapcsolatok jelenlegi feszült állapota is.
A beszélgetés az utóbbival, vagyis a közelmúltban tapasztalt nyugat-balkáni regionális helyzet értékelésével kezdődött. A fő kérdés, melyet Baranyi Tamás a szakértőkhöz intézett, hogy a térséget aktuálisan jellemző, az átlagosnál magasabb feszültség mutat-e trendszerűséget. Az észak-koszovói eseményeket illetően – erőszakba torkolló szerb tüntetések az önkormányzati választások eredményei ellen – a szakértők megerősítették, hogy egy trendet alkotó sorozat elemeiről beszélhetünk, melyből csak a KFOR békefenntartók megtámadása jelent kivételt. Bosznia-Hercegovina esetében is hasonló magyarázatot igényeltek a jelenlegi feszültségek. Orosz Anna hangsúlyozta, hogy az alkotmányos válság a Republika Srpska és a szövetségi állam közti jogértelmezési és -alkalmazási vita egy hosszú ideje fennálló feszültségforrás, amely most látszik csúcsosodni. Ebben a tekintetben tehát, részben ellentétben az észak-koszovói eseményekkel, Bosznia-Hercegovina esetében is inkább trendszerű volt a válság kitörése.
A nemzetközi szereplők viselkedése és politikája ezzel együtt egyfajta ambivalenciát mutat a Balkánon. Ebben a kontextusban hívta fel a figyelmet Reményi Péter a nyugati szereplők szándékára, hogy gyors és leegyszerűsített megoldásokat találjanak a jelenleg magas intenzitású regionális problémákra. A Nyugat jelenlegi aktivitását a világpolitikai események alakulása határozza meg, főként az orosz agresszió által okozott kelet-európai béke és biztonság megbomlása teszi az európai biztonság egy másik kulcsterületén, a Balkánon a feszültségek megoldását különösen fontossá. Ezzel szemben a szakértők egyetértettek abban, hogy a csak látszatmegoldásokra fókuszáló nyugati külpolitikák legfeljebb tüneti kezelést nyújthatnak a Nyugat-Balkán számára.
A magyar érdeket illetően a szakértők kiemelték a magyar elköteleződést a nyugat-balkáni államok európai integrációja mellett, és a régió kínálta gazdasági lehetőségeket a magyar működőtőke, termékek és szolgáltatások számára. Továbbá a földrajzi szomszédság és a magyar kisebbségek (Vajdaság) jelenléte is megalapozza az elmélyült politikai és gazdasági kapcsolatokat a régióval. Reményi Péter hozzátette, hogy fontos biztonságpolitikai területeken – például az energiaellátás területén – tapasztalható kölcsönös egymásra utaltság megerősíti a Balkán fontosságát a magyar külpolitikai gondolkodásban. Ezekkel párhuzamosan azonban megfigyelhető egyfajta részrehajlás Magyarország regionális megközelítésében, mégpedig Szerbia és a Republika Srpska javára. Ármás Julianna hozzátette, hogy Észak-Koszovóban a békefenntartók – többségében magyarok – ellen elkövettet atrocitások bár példátlanul súlyosnak számítanak az elmúlt időszakban, valószínűleg nem fogja visszavetni Magyarország katonai elköteleződését a régió békéjének és biztonságának fenntartásában.
Képek forrása: Magyar Külügyi Intézet (MKI)
